Még be sem vezették az áruházláncok különleges illetékét, Szlovákia máris vezet az uniós országok között az élelmiszerek árának növekedése terén. Ez bizony sokak aggodalmát felkelti abban a tekintetben, hogy a különadó további áremelkedésekhez vezet majd.
Az Eurostat adatai szerint az idei év első féléve alatt az uniós tagországok közül nálunk nőttek a leggyorsabban az élelmiszerárak. Év közben 5,4 százalékkal drágábban jutottunk az élelmiszerekhez, miközben megelőztük az első hármasban szereplő Észtországot, ahol 4 százalékkal, valamint Magyarországot, ahol 3,9 százalékkal nőttek a napi betevőre fordított kiadások. Csökkentek viszont az élelmiszerárak Görögországban, Cipruson és Írországban.
Összességében az Európai Unión belül az élelmiszerárak két százalékkal, az eurózónán belül pedig 1,7 százalékkal emelkedtek.
Különleges illetéket azok az áruházláncok fognak fizetni, melyek forgalmának legalább 25 százalékát élelmiszerek alkotják, és amelyeknek az összes járás legalább 15 százalékában vannak üzleteik. Az illeték nagysága a nettó árbevétel (forgalom) 2,5 százaléka lesz, ennek kivetése, illetve a törvény elfogadása mellett a jelenlévő 135 parlamenti képviselő közül 78-an szavaztak igennel.
Kivételt képeznek alóla a kis- és közepes vállalkozások, a vállalati boltok, ahol a gyártó árusítja termékeit, valamint a kiskereskedelmi boltok, melyek kizárólag egyfajta élelmiszercsoportot árusítanak. Nem vonatkozik a kereskedelmi szövetségekre sem. A törvény figyelembe veszi azon kereskedelmi üzemegységek specifikumait is, melyekre a legkevésbé fejlett járások támogatására vonatkozó törvény vonatkozik. Az ilyen régiók üzleteit ugyancsak nem sújtják majd az említett illetékkel.
Alkotmánybíróság elé kerülhet az illeték
A különleges illeték kapcsán egyébként az SaS az Alkotmánybírósághoz fordul. Ezt azután jelentették be a párt képviselői, hogy a parlament csütörtökön megtörte az elnöki vétót, és másodszor is elfogadta a törvényt. Az SaS szerint az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy Szlovákiában szociális piacgazdaság működik és az állam védi a gazdasági versenyt. A liberálisok szerint az elfogadott jogszabály ellentétben van ezzel. „Az SaS az első lehetséges alkalommal el fogja törölni ezt az értelmetlen törvényt, az Alkotmánybíróság döntésétől függetlenül” – tette hozzá Richard Sulík, az SaS elnöke.
Az áruházláncok különleges illetékéről szóló jogszabályt először december 6-án fogadta el a parlament. Andrej Kiska ezt követően megvétózta a törvényt, és visszautalta a törvényhozásnak újratárgyalásra. Azt kifogásolta, hogy a különleges illeték bevezetése nem kínál rendszerszintű megoldást, és hátrányos megkülönböztetésben részesít bizonyos áruházláncokat.
Az SaS állásfoglalása szerint a kormánykoalíció képviselői a törvény ismételt elfogadásával bizonyították, hogy nem hatnak rájuk semmilyen észérvek. „Csupán az oligarchák logikáját követik, akik az egész társadalom kárára akarnak előnyöket szerezni” – áll a közleményükben.
A vonatkozó jogszabály az SaS szerint tönkreteszi a gazdasági versenyt, diszkriminálja a piaci szereplőket és végső soron károsítja a fogyasztókat, egyrészt a magasabb élelmiszerárakkal, másrészt azáltal, hogy elriasztja tőlünk az üzleti vállalkozásokat. Jana Kiššová, az SaS képviselője szerint ráadásul fennáll annak a veszélye, hogy az államnak az illeték formájában beszedett pénzt az államkasszából vissza kell majd fizetnie a kereskedőknek.
Az élelmiszerárak uniós rekordnak számító emelkedése témájához engedtessék meg egy megjegyzés. A dübörgő gazdaságról előszeretettel hangoztatott szólamokhoz rendre elfelejtik hozzátenni, hogy az élelmiszer- és energiaárak is „eldübörögnek” a hazai alacsony jövedelműek mellett, miközben a fizetések közül csak a parlamenti képviselőké emelkedik ugrásszerűen.
(A Pravda és a TASR nyomán)