Többek között ezt a témát boncolgatta a Léván megtartott nemzetközi néptánc-konferencia. A Lévai Regionális Művelődési Központ február 7-én és 8-án neves magyarországi és szlovákiai szakemberek részvételével rendezte meg ötödik szakmai értekezletét.
A találkozó első napján elméleti előadásokra, a tapasztalatok átadására és a véleménycserékre helyezték a hangsúlyt. Pénteken gyakorlati foglalkozások, workshopok zajlanak.
A megnyitón Igor Éder és Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnökei köszöntötték a konferencia vendégeit. Csenger Tibor magyar nyelven elmondta:
„A gyermek számára a néptánc nem csupán mozgás, hanem a kultúraátadás eszköze az identitás erősítése mellett.
Ezért is fontosak az ilyen találkozások, amelyeken a tapasztalatokat is átadják a fiatalabb generációknak.”
Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke a hagyományápolás fontosságáról szólt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Kulturális értékmentés és alternatív módszerek
A csütörtöki előadások első részében a népművészet állami támogatásairól, illetve a megyei szintű dotációkról szóltak az előadók.
Andrej Kotlárik, a Művészetet Támogató Alap (FPU) munkatársa a 2019-es pályázati lehetőségeket foglalta össze, kiemelve a változásokat és újdonságokat. Részben ezt a témát folytatta Roman Malatinec, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat alelnöke, a gyetvai Podpoľanec Néptáncegyüttes vezetője. Ismertette a megyei költségvetésű kulturális intézmények helyzetét, a különféle formációkat támogató rendszer felépítését.
Farkas Emőke a Fürkész 4D projektoktatást elemezte (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A konferencia fontos célja volt a különféle alternatív népművészeti módszerek bemutatása. E célt követve mutatkozott be Farkas Emőke, a tatai Kenderke Művészeti Általános Iskola igazgatóhelyettese, aki a Fürkész 4D népművészeti projektoktatást mutatta be. A tanintézményben alkalmazott módszer a tanulási készségek fejlesztésére irányul. Mint jelezte, ez a pedagógiai innováció a néptáncon keresztül segíti a gyerekek tanulását. „A belső indíttatás és az élményszerűség hatékonnyá teszi a tanulás folyamatát” – hangzott el előadásában.
A néptánc nonverbális elemei (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A népi játékok és a néptánc a differenciált oktatásban is hasznosítható – ezt már Tatárné Nagy Ágnes pedagógus, az Így tedd rá program koordinátora emelte ki, aki konduktorként fogyatékos gyermekekkel végzett foglalkozásokba emelte be a népi játékok és a néptánc elemeit. A módszertan komplex pedagógiai fejlesztőeszközként segítette a készségfejlesztést. Az egyes foglalkozási elemek a finommotorika fejlődésére vannak kedvező hatással.
Az említett programot általános iskolák részére is kidolgozták, s a játékos formák élményszerű és hatékony oktatásra irányulnak.
Katarína Babčáková (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A népművészet nemzetközi pozíciójának erősítéséről szólt a Folklórfesztiválok Nemzetközi Szövetsége (CIOFF) kapcsán Katarína Babčáková entográfus, a CIOFF Slovakia elnöke, felvázolva a szövetség tevékenységét. Mint mondta, a nemzetközi szövetségnek több szlovákiai fesztivál is tagja, mások mellett a Zselízen megrendezendő Országos Népművészeti Fesztivál, valamint a Lévai járás területén szerveződő Ilyenek Vagyunk Nemzetközi Néptáncfesztivál. Martin Ťasko a nemzetközi fesztiválok tapasztalatait foglalta össze.
A néphagyomány megőrzése
Az előadássorozat harmadik fejezete a néphagyomány megőrzésének módozatait, valamint a folklórgyűjtés értékmentését emelte ki.
Ján Mernik a délvidéki Pivnica községben nemrég zajlott néprajzi gyűjtést foglalta össze. A szerbiai települést főleg délvidéki szlovákok lakják. A ő hagyományos táncaikat örökítették meg szlovák szakemberek segítségével. Az egyes gyűjtésekből filmrészleteket is bemutattak.
A szerbiai Pivnica községben folytatott néptáncgyűjtésről Ján Mernik számolt be (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Agócs Gergely néprajzkutató, egyetemi oktató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa a néphagyomány 21. századi megélésére fókuszált. Mint megjegyezte,
korábban társadalmi dimenziókat és identitást megfogalmazó szerepe volt a folklórnak.
Elég volt ránézni egy népviseletet viselő személyre, s már be is tudtuk azonosítani a származását, életkorát, társadalmi helyzetét, ám a mai fogyasztói társadalmunk térhódításával ez megszűnt – fogalmazott a szakember. Ugyanakkor kiemelte a népművészet és a néptánc identitást erősítő jellegét. Az UNESCO Világörökség listájára felkerült táncházmozgalom a hagyományok ápolásának meghatározó módja a magyar közösségekben – hangsúlyozta.
Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ugyancsak a néptáncoktatás, valamint a fejlesztés és a koreográfusi szemlélet került előtérbe a következő előadásokban is.
Lévai Péter, a budapesti Táncművészeti Egyetem oktatója előadásának vezérfonala a nonverbális és másodlagos verbális kommunikáció megléte a magyar néptáncban volt. Elsőként ismertette azon nonverbális elemeket, melyekkel a néptánc során találkozhatunk. „Ezek is a néptánc tartalmi kifejezési módozatai, rejtett tartalmi lehetőségek a tánc kifejezésében” – mondta a szakember.
Lévai Péter gyakran tér vissza a Felvidékre (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mizerák Katalin, a budapesti Táncművészeti Egyetem docense a néptánc során is előforduló konfliktusok kezeléséről tartott összefoglalást. Kiselőadásában főleg a megoldási stratégiákat vázolta fel. Mint megjegyezte, a konfliktuskezelés során a kompromisszumra törekedjünk, melynek során nem ártunk a partnerünknek.
Dr. Bernáth László, az ELTE PPK docense a néptáncoktatásban fontos segédeszközről, a tükörről értekezett. Jelezte, a tükör a vizuális visszajelzés eszköze, mely a testtudatot is erősíti. Szólt emellett a matematika és a tánc kapcsolatáról. Napjainkig kevés vizsgálat és tanulmány szól a témáról, holott érdemes lenne kutatni – fejezte be az előadó.
Bernáth László a néptánc és a matematika kapcsolatát elemezte (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A csütörtöki konferencia utolsó előadójaként Nemes Szilvia táncpedagógus a néptáncban alkalmazott gesztusok és a hétköznapi gesztusok koreográfiai inspirációit taglalta.
Pénteken a lévai Juhász Gyula Alapiskolában műhelymunkákkal folytatódik a szakmai találkozó. Itt főleg az előző nap hallottak gyakorlati megvalósítására helyezik a foglalkozásvezetők a hangsúlyt.
Nemes Szilvia (k.) előadás közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Hiánypótló módszertani képzés
A hiánypótló szakmai találkozó ötletgazdája, Juhász Eszter, a Lévai Regionális Művelődési Központ munkatársa a Felvidék.ma-nak elmondta: a budapesti szakemberekkel nagyon szoros szakmai kapcsolatban vannak. A művelődési központ egyes képzéseinek oktatói azok a magyarországi szaktekintélyek, akik a konferenciára is eljöttek. Szlovák oldalról szintén a néptáncmozgalom jeles személyiségei adtak elő.
Juhász Eszter (b.) a konferencia ötletgazdája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az esemény iránt komoly érdeklődés tapasztalható. Ezt bizonyítja, hogy évről évre ugrásszerűen növekszik a konferencia résztvevőinek száma. Az impozáns lévai Golden Eagle szálloda konferenciatermében idén közel száz néptáncos, együttesvezető, pedagógus, továbbá civil szervezetek, művelődési központok képviselői jelentek meg.
„Hagyományok nélkül nincs jövő, az ittlévők fontosnak tartják az értékek átadását”
– hansúlyozta Juhász Eszter.
A lévai intézmény nem csupán a szakmai találkozó révén végez hiánypótló munkát, hanem a néptánc módszertanának képzésével is. Mizerák Katalin és Lévai Péter már közel tíz esztendeje tartanak ilyen továbbképzéseket a Lévai Regionális Művelődési Központ égisze alatt. A képzéseknek a felvidéki magyar néptáncoktatók mellett rengeteg szlovák nemzetiségű hallgatója is van. Munkájukat segítik a kétnyelvű módszertani kézikönyvek, ez szintén egyedülálló országos viszonylatban.
Mizerák Katalin főiskolai tanár már több képzést vezetett Léván és környékén (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Lévai Péter az egyedi Lévai-féle módszertant hozta el a Felvidékre. Mizerák Katalin főiskolai tanár ehhez csatlakozott a drámai és mozgáspedagógiai módszerekkel. „Ezeket a képzéseinket nemcsak a néptáncoktatóknak szánjuk, hanem mindazon pedagógusoknak, akik fontosnak tartják, hogy a diákok sokoldalúan fejlődjenek” – hangsúlyozta a Felvidék.ma-nak Mizerák Katalin.
Hozzátette, tanulnak egymás folyamataiból, megoldási lehetőségeiből, s feltérképezik a hiányokat is, melyek alapján állítják össze a Felvidéken is elérhető képzési csomagokat.
