Harmadik alkalommal szervezték meg az Országos Szent István Király Ünnepséget Deákin. Méltó helyszínen, hiszen Deáki a magyar nyelvtörténet egyik jelentős helyszíne, valamint a katolikus templom Szent István-kápolnájának egyik freskóján azt láthatjuk, ahogy államalapítónk felajánlja országát Máriának.
Az augusztus 24-én megtartott ünnepség koszorúzással vette kezdetét, amelynek elején Bukovszky Dorottya Márai Sándor Halotti beszéd című versét adta elő, majd Baranyay Alajos, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke mondott beszédet. Kiemelte: jelenkori gondjainkat úgy kellene kezelnünk, hogy méltók legyünk Szent István király örökségére.
Bukovszky Dorottya Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el (Fotó: Pap Boglárka)
„Nemzeti történelmünk megismerésével, művelésével, a tudomány, a kultúra, a sport eredményeinek felmutatásával, értékeinket jól ismerő, erkölcsben szilárd, öntudatos, okos nemzedékek útját kell kijelölnünk” – mondta a területi választmány elnöke.
A koszorúzási ünnepség ideje alatt a Deáki Nefelejcs vegyes kar énekelt.
A rendezvény a koszorúzás után a kultúrházban folytatódott, ahol Renczés Viki, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakos hallgatója előadta az Örökségünk című dalt, majd Jakócs Krisztina polgármester köszöntötte a vendégeket és érdeklődőket. Elmondta: Szent István király ünnepe minden magyaré. Büszkék vagyunk rá, hogy merte vállalni azt a nagy tettet, amellyel gyarapodott nemzete, országa. Majd Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke köszöntötte a jelenlévőket a hetvenéves Csemadok nevében.
Kiemelte: a Csemadok vezetése jól döntött, amikor Deákit választotta a rendezvény helyszínéül.
Bárdos Gyula ünnepi köszöntője (Fotó: Pap Boglárka)
A köszöntők után Csorba László történész Akiktől az amerikai elnökök tanultak … Kossuth, a szabadság apostola címmel tartott előadást.
Mondanivalója során arra is kitért, hogy Magyarország sorsáról már az 1848-49-es szabadságharckor sem Magyarországon döntöttek.
Csorba László történész Kossuth Lajos nagyságáról szólt (Fotó: Pap Boglárka)
Az orosz inváziót ugyanis a nyugati hatalmak is jóváhagyták. Kossuth Lajos menekülése után a nyugati hatalmakat akarta a magyar ügy mellé állítani. Amerikában a szabadságvágya és tettei miatt nagy népszerűségnek örvendett. Több beszédében hangsúlyozta: a demokrácia azt jelenti, hogy a népről a nép dönt. Kossuth szabadságról szóló gondolatát az 1960-as években Kennedy is felidézte, amikor arról szólt, hogy szabadságról csak akkor beszélhetünk, ha az minden országban lesz, a szabadság nem amerikai, vagy európai, hanem egyetemes.
Kovács László történelemtanár a Szent Korona történetét ismertette előadásában. Ebből a hallgatóság megtudhatta: a korona három részből áll, az alsó része egy eredetileg női koronának készült görög abroncskorona. Feltehetőleg Géza feleségének, Könyves Kálmán anyjának a koronája volt. A másik rész a latin korona, amely fejereklyetartó koronának készült – ez pántszerűen illeszkedik a görög koronára. E kettő összeillesztésének ideje vitatott. A harmadik része a koronának a tetején látható kereszt, amelyről a kutatások bizonyították, hogy István királyé volt és a nyakában viselte azt.
Kovács László a Szent Korona történetéről adott elő (Fotó: Pap Boglárka)
Első alkalommal IV. Béla nevezte oklevelében Szent Koronának ezt a királyi ékszerünket. A korona mellett több beiktatási ékszere volt a magyar királyi családnak: a jogar III. Béla idejéből való, s az országalma, a világmindenség jelképe, amely 1301-ből származik. A kard a 13. században készült Velencében. A legöregebb beiktatási jelkép a Szent István idejéből származó palást, amelyet aranyszállal hímeztek ki és az első magyar király koronázását láthatjuk rajta.
A két történelmi előadás után a magyarországi Ritka zenekar lépett fel a Halmos Béla-programnak köszönhetően. Előadásukban Alsószeliben, Deákin, Diószegen, Felsőszeliben, Galántán és Vágán gyűjtött népdalokat hallott a közönség.
A Ritka zenekar népdalokat adott elő (Fotó: Pap Boglárka)
A rendezvény ideje alatt látható volt az ipolybalogi Szent Korona másolatáról készült fotókiállítás, a fényképeket Kliment Éva és Görföl Jenő készítették. Látható volt a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Magyar családok a Kárpát-medencében című kiállítása is.
A rendezvény ünnepi ökumenikus istentisztelettel ért véget, amelyet Tóth László püspöki helynök celebrált, igét mondott Nt. Édes Ákos lelkipásztor. Az istentiszteleten közreműködött a Nyitragesztei Téliződ Női Éneklőcsoport és a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport.
Tóth László prédikációjában kiemelte: István király a megmaradás érdekében úgy döntött, ennek a népnek országa lesz. A népből országot kovácsolt. Ennek köszönhetően a különböző nemzetiségek közepette itt vagyunk és remélhetőleg nagyon sokáig leszünk is. István király az egyház, a templom felé irányította népét. Ha kitartunk Isten mellett, békében fogunk élni.
„Szent István országa él, mondhatjuk bátran, virágzik” – mondta prédikációjában Tóth László.
Tóth László és Édes Ákos (Fotó: Pap Boglárka)
Édes Ákos igehirdetésében bibliai példával élt: Izrael népének nem volt királya, mindenki úgy élt, ahogy akart, a bírák kora volt ez. Majd eljött a királyok kora. „Kire bízhatjuk rá egy egész ország sorsát? Arra, aki keresi az urat. Arra, aki szereti az urat.” Az első ezredfordulón népünk István személyével olyan királlyal gazdagodott, aki az alázatának, hitének, tudásának köszönhetően a mai napig a magyarság legegyetemesebb királya.
A III. Országos Szent István Király Ünnepség szervezői a Csemadok Országos Tanácsa, a Csemadok Galántai Területi Választmánya, a Csemadok Deáki Alapszervezete, a deáki katolikus plébánia, a Deáki Református Egyházközség és Deáki Önkormányzata voltak. A rendezvény a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
