Józsa Judit erdélyi születésű, Budapesten élő kerámiaszobrász, művészettörténész és a Magyar Kultúra Lovagja. Neve ismert a Kárpát-hazában, így a Felvidéken is. Kisplasztikái nem a hagyományos korongozással készülnek, hanem a művésznő által kifejlesztett hajtogatással és mintázással. A Magyar Kultúra Alapítvány székháza tíz éve fogadja be tárlatait és szerte a nagyvilágban több mint száz kiállítása volt. Alkotásai egyebek mellett megtalálhatók múzeumban, iskolában, patikában, templomokban és magángyűjteményekben egyaránt.
A Józsa Judit Galéria azt a hagyományt kívánja közvetíteni, mely lehetővé tette a keresztény Európa szellemi és kulturális fejlődését. Küldetése napjainkban különösen időszerű. A kiállított alkotások és a rendezvények nemcsak a kereszténységről, a hitről szólnak, hanem a gyökerekről, a hagyományokról, a nemzeti identitásról, az értékrendről, a megmaradásról.
A „Kárpát-medencei keresztény alkotóművészet támogatása” című program keretén belül került megrendezésre a „Kárpát-medencei keresztény alkotóművészet” című konferencia, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány (KÁMME) és a Józsa Judit Művészeti Alapítvány szervezésében, a Józsa Judit Galériában, október 24-én. A rendezvényen felvidéki résztvevők is jelen voltak.
A konferencia vendégeit Józsa Judit, a rendezvény háziasszonya köszöntötte. Dr. Zachar Péter Krisztián, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány elnöke köszöntőjében kifejtette, miért fontos a mai szekularizált világban a keresztény értékrend újrafelfedezése, tudatosítása és közvetítése. A program moderátora dr. Bába Szilvia Ph.D., a Duna Palota Nonprofit Kft. művészeti és operatív igazgatója, a Józsa Judit Művészeti Alapítvány Kuratóriumának tagja volt.
Elsőként dr. Osztie Zoltán, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom plébánosa „Minden értetek történik!” című előadását hallgathatta meg a közönség, melyben kifejtette, hogy a keresztény szakrális művészet a keresztény üzenet mellett a nemzet szolgálatát is jelenti, az egységet, az egymásra figyelést, a mindennapi evangelizálást, azt a szeretetet, melyet Krisztus közvetít számunkra.
Osztie Zoltán atya (Fotó: Berényi Kornélia)
Kárpáti Árpád, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Hazai Egyházi és Nemzetiségi Támogatások Igazgatósága igazgatója ismertette a 2020. évi egyházi közösségek célú programok és beruházások költségvetési támogatását, mellyel az alapítvány továbbra is támogatni kívánja az egyház megtartó erejét.
Tóth Norbert, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria programjának kurátora, s egyben az Európát bejárt Boldogasszony című kiállítás sorozatának a kurátora művészettörténeti szemszögből ismertette a szakrális kiállítások üzenetét a mitikus idők Istenanyjáról, aki meséken, mítoszokon át vezet el Szűz Máriáig. A Kárpát-haza népei nemcsak Krisztus szülőanyját tisztelik benne, de a Magyarok Nagyasszonyának, Magyarország védőszentjének, Nagyboldogasszonynak nevezik. (A Boldogasszony zárókiállítását decemberben rendezik Budapesten.)
Kulcsár Edit galériavezető, az Erdély Művészetéért Alapítvány elnöke ismertette azt a munkát, mely a Vármegye Galériában kezdődött, és amely az erdélyi magyarság hagyományos művészeti és kulturális kincseinek megismertetésére törekedett. Ma már az E-galériában folytatja küldetését, ahol bemutatkozhatnak a Kárpát-haza kortárs művészetének képviselői.
Tóth Norbert, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kurátora (Fotó: Berényi Kornélia)
Végezetül Józsa Judit köszönetet mondott vendégeinek, majd ezekkel a szavakkal zárta a konferenciát:
„Mi, Kárpát-medencei magyarok történelmünk során sok mindent túléltünk és megéltünk. Napjainkban megélhetjük végre azt is, hogy a magyar a magyarral újra testvér lehet, a trianoni határok ellenére elszakadt testvéreink újra magyar állampolgárok lehetnek! Kormányunk nemzetépítő munkájának különösen fontos eleme az egységes nemzetben való gondolkodás, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a nemzetrészek sajátos gazdagságának megismerése, hogy teljes képet kaphassunk a magyar kultúráról, hiszen csak ennek ismeretében lehet sikeres a magyar jövőnk. A Kárpát-medencei magyar kultúra bemutatásának, fejlesztésének és erősítésének kiemelkedő támogatója az anyaország.
A konferencia témája középpontba állította a keresztény alkotóművészetet, ugyanis az elmúlt hetven esztendőben a határon túlra szorult területeken kimagasló színvonalú életművek jöttek létre, de ezekből a honi művészettörténet keveset fedezett fel, a fiatalabb alkotókról nem is beszélve. A kortárs határon túli keresztény alkotóművészek helyzetéről, lehetőségeikről, megélhetésük és megmaradásuk problémaköréről méltatlanul keveset tudunk. A konferencián elhangzott előadások segítenek abban, hogy a jövőben többet tudjunk tenni a Kárpát-medencei keresztény alkotóművészetért és annak művelőiért!
Szent II. János Pál pápa 1999 húsvétján a művészekhez írt leveléből idézem: „A társadalomnak a művészekre éppúgy szüksége van, mint tudósokra, technikusokra, munkásokra, szakemberekre, hitvallókra, tanítókra, apákra és anyákra. Mindezeknek a művészet azon magasrendű formájával kell szolgálniuk az egyén növekedését és a társadalom fejlődését, ami a nevelés művészete. Ezen belül a művészeknek minden nép műveltségében megvan a maga helyük. Amennyiben valóban értékes és szép alkotásokat hoznak létre, nemcsak saját népük és az egész emberiség műveltségét gyarapítják, hanem kiemelkedő szolgálatot tesznek a közjónak is.”
Józsa Judit „Mária, a magyarok Boldogasszonya” című alkotásával (Fotó: Józsa Judit Galéria)
Szeretném kiemelni, hogy a mai időkben, amikor azt tapasztaljuk, hogy szerte Európában a nemzeti értékek, az egészséges erkölcs, a keresztény kultúra és hit eltörlésén oly sokan fáradoznak, akkor mi, magyarok itt, az anyaországban, a „hegytetőre épített városban”, és mi, magyarok a határon túl, egy nemzet vagyunk, testvérek vagyunk, és igazi példamutatásra törekszünk. De ahhoz, hogy példát tudjunk mutatni szerte Európában és a nagyvilágban, különösen fontos, hogy valóságos értékeinket ne torz és ránk erőltetett szemüvegen át nézzük, hanem az önismeret tükrében ismerjük meg azokat – hibáinkkal együtt –, hogy megtudhassuk, milyenek is vagyunk valójában, hol a helyünk a népek sorában és versenyében; mennyit is nyomunk a lelkiismeret, a haza, az emberiség és a Jóisten mérlegén!
Reményik Sándor szavaival kérem a Jóistent, hogy nemcsak a közjónak szolgálatot tevő művészek, hanem minden keresztény, jó magyar ember, ki-ki a maga területén „legyen a szél, mely hordja a magot”, mert a magyar hazának, Mária országának olyan jó földje van, hogy sokan fenik rá a fogukat. Legyünk újra őseinkhez és történelmi hőseinkhez méltó, igaz magyarok, a mag népe, a keresztény kultúra és hit őrzői, akik Boldogasszony Anyánk katonái!
Isten áldja Önöket! Isten áldja nemzetünket!”
A Józsa Judit Galéria a Budapest V. kerület, Városháza utca 1. szám alatt található.
