A Széchenyi Társaság 30 éves története folyamán sohasem politikai, mindig erkölcsi alapvetések mentén dolgozott. Eddig csupán néhányszor kényszerült sajtóközlemény megfogalmazására. Most azonban kötelességének tekinti véleményét a nyilvánossággal megosztani.
Niedermüller Péter, mint közszereplő, minapi megnyilvánulása arra késztet bennünket, hogy megszólaljunk. A „fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak” többsége, a mi fogalmaink szerint ÉDESAPA, vagy a jövőben az lesz. Hozzátesszük azonban, hogy az édesapa vagy annak készülő férfi, ha fekete, ha sárga, ha rézbőrű vagy bármilyen legyen is a bőrszíne, egyformán édesapa.
Névadónk, gróf Széchenyi István azért lett, lehetett a legnagyobb magyar, mert keresztény férfi és családapa volt.
„Nagy családról kell gondoskodnom” – írta. Életcélja Magyarország felemelkedése, „a Haza üdve” volt és valamennyi egyenlő jogokat élvező polgár jólétéért fáradozott. Alkotásait tekintve nem hisszük, hogy ez a megállapítás magyarázatra szorulna.
Férfi volt, aki mély érzésekkel szeretett egy nőt, akit feleségül vett, családot alapított, sok gyermeket vállalt, keresztény emberként, szilárd erkölcsi alapon, magas európai műveltséggel, istenhittel, imádkozva.
A Széchenyi Társaság arra kéri valamennyi honfitársát, hogy dolgozzon Magyarország fejlődéséért, alapítson családot, így biztosítva a magyar jövőt. A férfi tisztelje a társát, a nőt, szép magyar szóval, a „fele-ségét”, és együtt gondozzák, neveljék, tanítsák gyermekeiket.
Utasítsunk el szóban és főleg tettekkel minden, az embereket bőrszínük, fajuk, vallásuk alapján megkülönböztető ideológiát és vonjuk meg bizalmunkat mindazon politikusoktól és vezetőktől, akik az embereket nem kizárólag a közjóért végzett, elkötelezett és társadalmilag hasznos munkájuk alapján ítélik meg!
– hangsúlyozza a közleményben dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság elnöke.
A budapesti székhelyű Széchenyi Társaság a Szövetség a Közös Célokért civil csoportosulás tagja.