Vasárnap reppent fel a hír, miszerint a szlovák élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban (Fortuna Liga) szereplő FC DAC 1904 magyar támadója, Vida Kristopher a héten klubot válthat. A feltételezés igaznak bizonyult, a mai napon a hivatalos bejelentés is megtörtént. A játékost telefonon nyilatkozott a fociclub.hu portálnak a fejleményekről. Az alábbiakban teljes terjedelemben olvasható az interjú.
Szombaton végig a kispadon ültél a Rózsahegy elleni bajnokin, ami után a vezetőedző, Hélder Cristovao nyilatkozata sejtelmes, de iránymutató volt. A pletyka gyorsan szárnyra kapott. Gondolom intenzív napokon vagy túl.
Vasárnap érkeztem meg a menedzseremmel Gliwicébe, ahol a hétfői nap során terheléses teszteken, és az ilyenkor szokásos orvosi vizsgálatokon vettem részt. Tegnap pontosítottuk a szerződésem minden részletét, megtörtént a hivatalos fotózás, majd szignóztuk a 2023 nyaráig szóló szerződést.
Ha jól tudom, a Pisat Gliwice kitartóan keresett, legalábbis az újságok tavaly nyáron is hírbe hoztak a bajnokságot megnyerő lengyel klubbal.
Igen, már a nyáron is szerettek volna leigazolni, de akkor egyéb okok miatt végül nem jött össze a klubváltás. Folyamatosan figyelemmel kísértek, több mérkőzésen is kint voltak az ősszel, és szó volt róla, hogy a télen újra próbálkoznak. A menedzseremnek, Mathias Jans-nak sokat köszönhetek. Az elmúlt hetekben rengeteget dolgozott az ügy érdekében, mely nem volt egyszerű.
Több interjúban is elmondtad, hogy nagyon jól érzed magad Dunaszerdahelyen, de ha lehetőséged lesz felfelé váltani, akkor azzal élni fogsz. Elégedett vagy?
Igen, már vártam ezt a lehetőséget. Úgy gondolom, hogy a lengyel bajnokság a szlovák előtt jár, erősebb, így minden adott lesz ahhoz, hogy tovább fejlődhessek. Igyekszem gyorsan beilleszkedni, szerencsére lesz pár ember, akit már jól ismerek. Tomas Huk a DAC-ban, Piotr Parzyszek pedig még Hollandiában, a De Graafschapban volt csapattársam.
Számolsz a nyelvi nehézségekkel?
Eleinte mindenképpen. Az első tapasztalataim alapján többé-kevésbé azért mindenki beszél angolul. De szeretnék én is nyitni, és el fogom sajátítani a lengyel alapokat, hiszen ez is megkönnyítheti a beilleszkedésemet, és a hétköznapi, illetve a pályán történő kommunikációt.
Pályafutásod egy igen fontos periódusát töltötted Dunaszerdahelyen. A szurkolók nagyon hamar megszerettek, közvetlenséged révén pedig látszólag egy igen érdekes kapocs alakult ki köztetek. Milyen érzés lezárni ezt az időszakot?
Nagyon hálás vagyok a klubnak, a csapattársaimnak, mind az öt korábbi és jelenlegi edzőnek, akárcsak a fantasztikus szurkolóknak. Közösen éltük át ezt a gyönyörű fejlődést, melyen a DAC végigment. Amikor ide igazoltam, nem volt stadionunk, az akadémián mindössze két pálya állt és az eredmények sem voltak túl jók. Most minden adott ahhoz, hogy tovább nőjön a klub. Büszkeséggel tölt el, hogy ebben a környezetben javulhattam és több mint száz mérkőzésen léphettem pályára! Örökre a szívembe zártam ezt az időszakot, eljött azonban annak az ideje, hogy egy újabb lépést tegyek a karrieremben. Mindent köszönök és szorítok nektek – Hajrá, DAC!
Az eredeti interjú ITT olvasható.
(fociclub.hu/Felvidék.ma)
