A Kassai Állami Tudományos Könyvtár (KÁTK-ŠVKK) október 13-án sajtóközleményt tett közzé, melyben tudatta, a Vizsolyi Református Egyházközséggel karöltve idén október 1-én egy projekt megvalósításához fog hozzá, melynek neve: A magyar irodalom egyedülálló darabja – a vizsolyi biblia Kassán (Biblia).
A Via Carpatia Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás, mint a Kisprojekt Alap ernyőprojektjeinek vezető kezdeményezettje, a Kisprojekt Alap partnereivel (Kassai Önkormányzati Kerület és a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.) hirdette meg az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország együttműködési program részeként megvalósítandó Kisprojekt Alap pályázatát, melyet az előbb említett szervezetek nyertek meg. Ez az alap a kisebb léptékű együttműködési projektek regionális szintű támogatásának eszköze. Fő célja a határ menti régiók társadalmi kohéziójának erősítése a helyi szintű együttműködés előmozdítása révén a határ mindkét oldalán, a hosszú távú együttműködés javítása.
Az állami és az egyházi szervezetek, amelyek mindkét nemzet írásbeli kulturális örökségének védelme, megőrzése és tudatosságának terjesztése terén tevékenykednek, ezzel a projekttel megkezdik a határon átívelő együttműködést. A „Biblia” projekt 58 696,52 EUR pénzügyi támogatásban részesül.
A vizsolyi bibliát 2015-ben Magyarországon besorolták a hungarikumok legmagasabb kategóriájába. A biblia egy példánya a Vizsolyi Református Egyházközség tulajdona.
Ezt 2002. februárjában tulajdonították el. Egyes feltevések szerint Kassára hozták, ám végül 2003 szeptemberében sértetlenül, Komáromban találtak rá.
A KÁTK birokában ennek a ritka kiadványnak két eredeti darabja található, amelyeket ezidáig nyilvánosan nem mutattak be. A Kassai Királyi Jogakadémia tulajdonában voltak egykor.
A kassai és szlovákiai közvélemény, de a helyi magyar közösség – beleértve a történészeket és a tudósokat – sem tartja számon a Kassán található példányokat. A közös projekt célja ezen változtatni.
Október 12-én Kassa Önkormányzati Hivatalában került sor a Kisprojekt Alap keretében megvalósuló pénzügyi hozzájárulásról szóló megállapodások ünnepélyes aláírására és átadására. Ezzel a projekttel kapcsolatban a terv az, hogy bővítsék a kassaiak és a városba látogató érdeklődők szabadidős tevékenységét egy, a Kassán létrehozandó, bibliákról szóló új állandó kiállítással. Ennek eredményeként a Kassától 45 km-re délre fekvő Vizsoly községben a már létező ottani bibliatárlat színvonala is emelkedni fog – nyilatkozta a KÁTK igazgatója, PhDr. Darina Kožuchová.
A Szentírás első magyar fordítása a 15. század első felében készült, melyet huszita bibliának nevezünk, de nem biztos hogy teljes fordítás volt.
Nevét onnan kapta, hogy mellékjeles helyesírási rendszert használt, ahogy a mai szlovák nyelv is, melyet Husz János alakított ki a latin ábécében nem szereplő cseh hangok visszaadására, s mellyel a fordítók a prágai egyetemen ismerkedhettek meg. A következő fordítást Báthory László pálos szerzetes készítette 1456-ban, de az nem maradt fenn.
A Szentírás egyes részeinek magyar fordítása az idők folyamán elkészült. Károlyinak tehát volt mire támaszkodnia.
Bornemisza Péter (1535-1584) evangélikus prédikátor – Balassa János udvari papja és fia, Bálint nevelője – mecénások révén megvásárolta a krakkói Wierzbieth Mátyástól a nyomdai felszerelések jó részét, amellyel megalapította Semptén a saját nyomdáját. Annak művezetője Mantskovits (Farinola) Bálint lengyel származású nyomdász lett, aki a vizsolyi bibliát nyomtatta.
A nyomda Bornemisza halála után ugyanis Károlyi Gáspár birtokába került, aki Göncön működött, melynek földesura az „egri hős“, Dobó István volt. (Dobó unokaöccse Balassi Bálint költő volt.)
Ezen a településen Abaúj vármegye üléseit tartotta néhanapján. Károlyit 1563-ban megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye esperesévé. A nyomdát Vizsolyban állították fel, mely nincs annyira szem előtt, így zavartalanabbul lehetett a nyomtatást folytatni. Betűkészletét azonban fel kellett újítani, ezt Németországból szerezték be.
Mindebben számos főúri mecénás segédkezett, többek között Rákóczi Zsigmond (1544/45/55-1604) későbbi erdélyi fejedelem, az egyik leggazdagabb főúr.
Károlyi 1586-ban fogott neki a nagy munkának munkatársaival együtt és 1590. július 20-án fejezte azt be. Hozzávetőlegesen fél millió szót kellett lefordítaniuk. 7-800 példányban jelent meg.
A Nürnbergből 1586-ban Kassára települt Michael Endtner kötötte be a példányokat. A biblia két kötetben jelent meg. Ma egy sértetlen példány árát 25-30 millió forintra becsülik. Napjainkra 51 példány maradt fenn belőlük, Magyarországon 20, Erdélyben 14, a Felvidéken 13, Kassán kívül Pozsonyban, Apponyban, Kistapolcsányban, Rozsnyón, Jászón, Eperjesen és Kisszebenben.
Javított változatát, a hanaui bibliát Szenczi Molnár Albert (1574-1634) református lelkész adta ki 1608-ban 1500 példányban, ami a maga korában soknak számított. Ő az első kiadásnál is közreműködött. 1612-ben újra kiadták, mert elfogyott. Azóta számtalan kiadást ért meg. Mindig javítottak rajta, modernizálták nyelvezetét.
Ahogy Luther Márton német bibliafordítása (Újtestámentum 1522, Ótestámentum 1534) a német irodalmi nyelvre, úgy Károlyi fordítása nagy befolyást gyakorolt a magyar irodalmi nyelv alakulására. Számos szófordulata szállóigévé, közmondássá vált. Ízes nyelvezete írók generációját nevelte.
A vizsolyi biblia hasonmás kiadására 1990-ben került sor, majd idén februárban újabb 800 hasonmás példány készült.
Kassán tehát a könyvek könyvének állandó tárlata lesz, aminek csak örülhetünk, hiszen ahogy láthattuk, városunknak is része volt abban, hogy ez a munka megjelenhessen – Isten dicsőségére.
