Manapság egyre gyakrabban találkozunk az ökoszorongás kifejezéssel. A Fenntarthatóbb Felvidékért szervezet lehetőséget biztosít a fiataloknak, hogy felhagyjanak az ökoszorongással, és cselekedjenek helyette. A mai tizen- és huszonéves korosztály csupán középkorú lesz 2040-2050 környékén, amikorra az ENSZ szakértői jósolják a klímaváltozás életünkre gyakorolt súlyosan káros hatásait. Ezért olyan intézkedéseket foganatosítanak, melyek a klímaváltozás mértékét igyekeznek lassítani. A Fenntarthatóbb Felvidékért ezeket az intézkedéseket igyekszik az önkormányzatok, régiók és vállalkozások működésébe beépíteni. Cselekedj hát, és ne csak szorongj!
Az ökoszorongás okai
A fiatalok okkal aggódnak, hiszen manapság egyre gyakoribb, hogy a klímaváltozás apokaliptikus hatásaival találkoznak mindennapjaikban. Mint tudjuk, az online média egy algoritmus szerint működik, így azon fiatalok, akik érdeklődnek a klímaváltozás témaköre iránt, a mindennapokban csupa negatív információval szembesülnek.
Maria Ojala, a svéd Örebro Egyetem pszichológusa szerint „Az ökoszorongás egy teljesen természetes reakció egy nagyon komoly problémára” – mondta a Live Science-nek. Szerinte éppen ezért lenne problémás klinikai diagnózist felállítani rá: ez egy racionális reakció, nem egy mentális probléma, annak ellenére, hogy tényleg szorongással jár.
Az ökoszorongás kialakulásának fő oka tehát az, hogy a tizen-huszonéves korosztály tehetetlennek érzi magát, és úgy gondolja, hogy a gyakorlatban semmit sem tesznek a döntéshozóink, és egy teljesen apokaliptikus világ vár rájuk. Sokszor ez a szorongás a tudatlanságuknak is betudható, hiszen nem ismerik azokat az intézkedéseket, melyeket országaink, vállalkozásaink, önkormányzataink tesznek a mindennapokban annak érdekében, hogy ezeket a változásokat lelassítsák, és a hatásait csökkentsék.
Ezt az érzést erősíthetik a reklámkampányok is fiataljainkban, akik a jelenkorban tenni szeretnének, és felülnek a zöld kampányok vonatára, melyek menőnek és vonzónak tűnhetnek, de a gyakorlatban mit sem érnek a klímaváltozás visszafordításának érdekében. Amikor erre rájönnek, kialakul a klímaszorongás, ami az életüket is negatívan befolyásolja.
Mit tehetsz. hogy enyhítsd az ökoszorongást?
Ha egy vagy az ökoszorongók közül, azt tanácsolom, hogy ne csak a negatív hatásokról olvass, ami a klímaszorongást még jobban elmélyíti benned.
- Igyekezz olvasni a megoldásokról is, melyek pozitív jövőképet festhetnek az apokaliptikus jövővel ellentétben!
- Lásd meg azokat az állami intézkedéseket, melyek a klímaváltozás lelassítására és hatásainak csökkentésére irányulnak!
- Látogasd meg a környezetvédelmi minisztériumok, illetve regionális fejlesztési minisztériumok oldalait, és olvasd figyelmesen azokat a pozitív intézkedési csomagokat, melyek értünk és a bolygónkért születnek meg!
- Amit lehetséges, vásárold csomagolás nélkül!
- Szelektáld és komposztáld a háztartási hulladékot!
- Hívd fel a szüleid figyelmét a környezettudatos életmód fontosságára, és figyelmeztesd őket az Agenda 2030-ra, a világ és az országunk fenntarthatósági céljaira és intézkedéseire!
- Csatlakozz a Fenntarthatóbb Felvidékért civil szervezet felhívásához, mely Szlovákia fenntarthatósági céljaira épül! Csatlakozni itt tudsz.
Persze nem várhatjuk el, hogy szakmai anyagokat olvassanak fiataljaink/kortársaim a környezet változásáról és megoldásairól, éppen ezért igyekeztem számukra olyan Facebook-csoportot létrehozni, ahol olvashatnak pozitív zöld hírekről is. Ilyen csoport a Fenntarthatóbb Felvidékért Facebook-csoport is, mely ide kattintva elérhető. Itt találkozhatsz fenntarthatósági kihívásokkal, melyek az ország óvintézkedéseire épülnek, nem pedig egy PR-kampányra, amelyek a vállalkozások zöldre csomagolására irányulnak.
Pozitív példák Szlovákiában, melyek a klímaváltozást igyekeznek lassítani
- A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, vagy röviden csak párizsi egyezmény
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. A megállapodást 195 ország képviselői tárgyalták az ENSZ 2015-ös klímaváltozási konferenciáján, majd a kongresszus december 12-én elfogadta azt. 2018 szeptemberéig 195 UNFCCC-tagállam írta alá a megállapodást, melyek közül 185 lett tagja. Bővebben erről itt olvashatsz.
- Európai zöldmegállapodás (European Greendeal) – 2019
Az Európai zöldmegállapodás lényege, hogy egy célokból és akciótervből álló megállapodást hoztak létre, amely a zöldgazdaság beindításáról szól. Arról, hogy gyáraink, épületeink, a termékek előállítása és a lakosság mindennapi élete hogyan változtatható meg úgy, hogy minden tevékenységünk üvegházhatású gázoktól mentes legyen, olyan formában, hogy az életünk se váljon korlátozottá.
- Az újraindítási terv (Plán obnovy)– 2021
Intézkedésekből és beruházásokból álló terv. Az újraindítási terv környezetvédelmi szekciója Szlovákia karbonsemlegességének kialakítását hivatott támogatni. Bővebben itt olvashatsz róla, hogyan is válik az elkövetkező időszakban tudatossá és 21. századivá Szlovákia.
- CO2-semleges Szlovákia stratégiája
A Szlovákia klímasemlegességének 2030-ig történő kialakítására szolgáló stratégia és intézkedési csomag, amely a településeink és városaink szerepét is kiemeli, és külön stratégia kialakítását is ajánlja a települések és városok számára. Hogy pontosan milyen intézkedéseket tartalmaz, arról itt olvashatsz.
- EMAS környezetközpontú menedzsment
Az európai uniós vállalkozások, szervezetek számára létrehozott menedzsment rendszer, mely minden vállalkozás CO2-semlegességét hivatott támogatni, segíteni. Bővebben erről itt olvashatsz.
Ha a fent olvasottak sem nyugtattak meg, csatlakozz a Fenntarthatóbb Felvidékért civil szervezethez, támogasd kezdeményezéseiket, vagy légy részese a vállalkozások, önkormányzatok és régiók környezetre gyakorolt káros hatásai csökkentésének. Feltétel: menedzsmentet vagy környezetvédelmet tanuló hallgató, illetve abszolvens vagy. Önéletrajzodat elküldheted az info@fenntarthatobbfelvidekert.eu e-mail címre.
A szerző a Fenntarthatóbb Felvidékért civil szervezet alapítója.
(Pék Pál/Felvidék.ma)