A belügyminisztériumnak szándékában áll egy központi számlaregiszter létrehozása, melyen keresztül bepillantást nyerhetne minden egyes természetes és jogi személy számlaegyenlegébe. Az indok a pénzmosás megakadályozása.
Viszont a bankok már most is jelentik a gyanús pénzmozgásokat és létezik nyilvántartás, melyet például a végrehajtók rendelkezésére bocsátanak. A fent említett törekvés tehát már túllépné az uniós irányvonalban meghatározott kereteket és a szakemberek szerint beavatkozást jelentene az emberek magánszférájába.
„Mindannyian támogatjuk az állam korrupció és a pénzmosás ellen folytatott harcát, ennek ellenére azonban úgy véljük, hogy egy ilyen intézkedés egy demokratikus társadalomban meghaladja a szükséges és arányos keretet, és egyúttal indokolatlan beavatkozást jelentene az átlagemberek magánszférájába, olyan személyekébe, akik semmilyen módon, még elméletben sem gyanúsíthatók törvénybe ütköző cselekedetek elkövetésével“ – nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Ján Azud a Ružička and Partners ügyvédi iroda nevében.
Az ilyen nyilvántartás létrehozása ráadásul szerinte nagy teret nyújt a bizalmas információkkal való visszaélésre is.
A magánszférába való beavatkozást nehezményezik a bankárok is. A Postabank és a 365.bank vezérigazgatója, Andrej Zaťko szerint mindez banktitkokat sértene, mert hozzáférést biztosítana az átlagemberek, ügyfeleik banki adataihoz, tekintet nélkül arra, hogy gyanúsíthatóak-e valamilyen bűncselekménnyel.
„A számlaegyenlegükhöz így hivatalnokok tucatjai, akár százai férhetnének hozzá. Ez aránytalan beavatkozás, megengedhetetlen, hogy a kormány ilyen módon veszélyeztesse a banki titoktartás kötelezettségét és sértse a magánszférát“ – vélekedett Zaťko.
Ráadásul ilyen célokra már most is léteznek mechanizmusok, hiszen a bankoknak kötelezően jelenteniük kell a gyanús pénzmozgásokat, ehhez megvannak a szükséges rendszerek.
A bűnüldöző szerveknek adottak a lehetőségeik a gyanús cégek és személyek adataihoz való hozzáférésre, s a bíróság vagy az ügyészség kérésére ezeket a bankok haladéktalanul a rendelkezésükre bocsátják. „Ráadásul ez az új törekvés precedenst teremthet arra, hogy az állam más adatokat is gyűjtsön az emberekről a banki adatokon kívül. A bűncselekményt elkövetők ellen fel kell lépni, de nem az átlagemberek magánszférájába történő indokolatlan beavatkozással“ – tette hozzá Zaťko.
Hasonló véleményen van Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovensko pénzügyi elemzője is, aki szerint az államnak megvannak a kellő eszközei, hogy fellépjen a bűncselekményt elkövetők ellen. Aggályosnak tartja, hogy a banktitok megszüntetésével nagy lenne a veszélye annak, hogy bárki zsarolás áldozatává váljon. „A bizalmas adatok kiszivárogtatása veszélyének, melynek naponta tanúi vagyunk, ki lenne téve ez a rendszer is, mely a különféle bűnözői csoportok számára valóságos aranybányát jelentene“ – állítja Búlik.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
