Spiró György a Honderűben a polgári középosztály sokat tanult, sokat élt, a nyolcadik ikszet taposó nemzedékéről mesél. A Pesti Színház komédiáját Valló Péter rendezésében, Igó Éva, Lukács Sándor, Kern András, Márton András és Orosz Ákos szereplésével május 15-én láthatja a közönség a Vígstreamházban. Egy héttel később Shakespeare legjátékosabb komédiáját, a Lóvátett lovagokat közvetítik. A Rudolf Péter rendezte előadás szellemes szójátékokkal tarkítva mutatja be a reneszánsz szerelem irracionalitását. A gyereknapi hétvégén, május 29-én pedig az egész család együtt szurkolhat a farkasok közt nevelkedett Maugliért, és együtt énekelheti A dzsungel könyve jól ismert dallamait.
Spiró György Honderű című darabjában három szépkorú barát, többszörösen özvegy barátnőjük, és egy, a mai ifjúságot megtestesítő behajtó mérik össze műveltségüket, intelligenciájukat és tapintatukat.
A humorral fűszerezett előadásban a hajdani keresztény középosztály tiszta eszméi találkoznak a bárdolatlan valósággal.
„A Honderű írása közben külön élveztem, hogy a szereplőim végre-valahára olyan emberek, akik még tudnak magyarul fogalmazni. Őket még okították retorikára, ők még tanultak görögül meg latinul, s bármi érte is őket az életben a huszadik század során, szellemi épségüket és humorukat megőrizték. Sok ilyen remek embert ismertem, csak arra nem gondoltam, hogy egyszer egy drámám szereplői lesznek. Az életük tele volt méltatlan mellőzéssel, megaláztatással, újrakezdések sokaságával és az életüket mégsem tragikusan élték meg, hanem valamilyen bölcs, derűs lebegéssel, az örök kamaszok szüntelen marháskodásával” – mesélte Spiró György a műről. Egy furcsa vendégségnek lehetünk tanúi május 15-én.
Shakespeare Lóvátett lovagok című komédiája 246 szójátékot tartalmaz, nem véletlenül tartják az egyik legizgalmasabb nyelvezetű írásának. De nemcsak a szavakban, hanem a cselekményben is számos csavar van. Navarra királya új rendeletet hoz: három éven keresztül ő és hűséges emberei csak a tanulásnak szentelik az életüket. Ez alatt az idő alatt böjtölnek, szerelembe nem esnek, nőre még csak rá sem tekintenek. Éppen ezért a király a palotából is kitiltja a fehérnépet, és aki megszegi a törvényt, megaláztatások sorát kell elviselnie. Azzal azonban egyikük sem számol, hogy megérkezik a francia királylány és kísérete, akik azonnal rabul ejtik a férfiak szívét.
Cselszövések, esküszegések és félreértések során át vezet az út a szerelembe, keresztül-kasul a rímek sűrű bozótosán.
Az előadás pesti színházi változatát Mészöly Dezső fordítása alapján Závada Péter és Rudolf Péter készítette, aki az előadás rendezője is. A jelmezek Füzér Anni munkái, a kastélyudvar Pater Sparrow látványtervező érdeme, az élőzenei aláfestést pedig a Vodku zenekar játéka adja. A szerelmes játékban többek között Szilágyi Csenge, Bach Kata, Tar Renáta, Majsai-Nyilas Tünde, Wunderlich József, Telekes Péter és Csiby Gergely lép színpadra május 22-én.
A magyar színháztörténet egyik legsikeresebb darabja, A dzsungel könyve dalszövegein és történetén generációk nőttek fel az elmúlt 25 évben. Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy „kölyökkel” megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
A gyereknapi hétvégén a Vígstreamházban az előadás 25 éves jubileumi közvetítése lesz ismét látható felvételről.
A Pofonofon, Balu búcsúja vagy a Majmok rapje – felejthetetlen dalok, melyeket az egész család együtt dúdolhat, egy, a felnőtté válásról szóló mesében.
További információkat ITT olvashatnak.
(Vígszínház/Felvidék.ma)
