Karrieriránytű – Galaxis útikalauz fiatal kutatóknak címmel szervezett háromnapos konferenciát Budapesten 2021. december 1–3. között a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkársága (MTA HTMT) a külhoni doktoranduszszervezetekkel, a Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával (TéKa), a kárpátaljai doktoranduszok szervezetével, a Momentum Doctorandusszal (MD), a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ), a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetével (VMDOK) a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében.
A Domus ‘Collegium Hungaricum’ épületében zajló program december 1-én, szerdán a határon túli doktoranduszszervezetek bemutatkozójával vette kezdetét a Sience Café keretein belül. A TéKát Bajcsi Ildikó és Bencze Dávid, a RODOSZ-t Biró Árpád Levente, az MD-t Fazekas Andrea, a VMDOK-ot pedig Novák Anikó és Ördögh Tibor képviselte a beszélgetésen.
Morvai Tünde, az MTA HTMT osztályvezetője a doktoranduszszervezetek tevékenységét áttekintő megnyitó beszédében kiemelte, hogy a rendezvény apropójául a szervezetek jubileumai szolgálnak, tíz évvel ezelőtt jött létre a TéKa és a Momentum Doctorandus, valamint ebben az évben alakult újjá a 2001-ben létrehozott vajdasági szervezet.
Csütörtökön délelőtt Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozta, hogy őt elsősorban a szorgalom, a kitartás és a hazaszeretet segítette életútja során. A megnyitó után Demeter Márton, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense tartott érdekfeszítő vitaindító előadást saját karriertörténetéből kiindulva. Meggyőződése, hogy a doktoranduszoknak igen korán tudatos döntést kell hozniuk arra vonatkozóan, magyarországi vagy nemzetközi karriert szeretnének, ugyanis a két út divergens. Ebben sokat segíthet, ha olyan szerepmodelleket keresünk, amelyek oda vezetnek, ahová mi szeretnénk eljutni.
Ezt követően került sor a Tudomány – Kommunikáció – Karrier című panelbeszélgetésre, melynek moderátora Kohus Zsolt, a Semmelweis Egyetem Innovációs Központja Technológiatranszfer és Üzletfejlesztési Csoportjának vezetője volt. A beszélgetésben részt vett Bajcsi Ildikó, a TéKa elnöke és a Clió Intézet kutatója, Kovály Katalin, a Momentum Doctorandus tiszteletbeli elnöke, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet kutatója, Novák Anikó, a VMDOK elnöke és az Újvidéki Egyetem tanára, Pató Viktória Lilla, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségi tagja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza, Reéb Zsófia, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója, biológiatanár, Rusu Szidónia, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológus doktorandusza, Turányi Tatjána, a Scientia Denique főszerkesztője, Vita Emese, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológus doktorandusza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa.
Többek között szó esett a kutatások célközönségének meghatározásáról, a hatások és a hasznosulás mérhetőségéről, a kutatói lét jellemzőiről, a tudományterületi különbségekről és a tudománynépszerűsítés, a tudománykommunikáció fontosságáról.
A tanácskozás délutáni szekciójában a fiatal kutatók előadásai kerültek a középpontba. Katona Gábor, az újvidéki Gyógyszerészeti Kar tanársegédje arról tartott magával ragadó előadást, hogyan tudta megvalósítani két, elsőre egymással ellentétesnek tűnő álmát, a színészet és a tudomány iránti rajongását a gyógyszerészet terén. Linc Annamária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának hallgatója a határon átnyúló együttműködési kapcsolatok földrajzi vonatkozásait Magyarország és Ukrajna példájával szemléltette.
Kocsis Lóránt Zsombor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza arról értekezett, hogyan helyezkedik el Székelyföld a globális gazdasági mechanizmusokban. Szanyi István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének doktorandusza a nagy energiájú proton-(anti)proton ütközésekről beszélt. Rusu Szidónia, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológus doktorandusza az erdélyi magyar középiskolások körében tapasztalható digitális egyenlőtlenségek feltérképezésére törekedett. André Ferenc, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza a műfordítás nehézségeit mutatta be Nichita Stănescu lírájának magyarra átültetésével szemléltetve. Mitruly Árpád, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza is fordításelméleti kérdéseket járt körül, a két magyar Ulysses-fordítást vetette össze.
Tömösközi Ferenc, a Selye János Egyetem adjunktusa saját karrierútjáról és egyháztörténeti kutatásairól beszélt nagyon élvezetesen.
Bödők Gergely, a Clio Intézet munkatársa Erőszaktörténelem – Rendszerváltások és politikai erőszak 1918–1920-ban címmel tartott előadást. Hajdo Noémi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza a kiskamaszok olvasási attitűdjének változásaira irányította figyelmet.
Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója lebilincselő előadása, mely A Pannon-régió kocsányos tölgyeseinek dinamikájától az erdők és mocsarak legeltetésének hatásain keresztül a spontán erdők keletkezéséig címet viselte, a fiatal kutató témaválasztásának motivációit és kényszereit világította meg.
December 3-án délelőtt Domus 25 címmel zártkörű műhelybeszélgetés zajlott a doktoranduszszervezetek képviselőinek és a Domus-ösztöndíjat legtöbbször elnyert kutatók részvételével, hogy közös gondolkodás révén a jövőre 25. évébe lépő ösztöndíjprogram minél jobban alkalmazkodhasson a kutatói igényekhez.
A rendezvényt a világhálón élőben is követni lehetett, a programok visszanézhetőek az alábbi linkeken: a december 1-ei program ITT, a december 2-ai délelőtti program ITT, a délutáni pedig ITT tekinthető meg.
(MTA – HTMT/Felvidék.ma)