Az otthonok örökzöld ágakkal való díszítése a téli időszakban a kereszténység kialakulását megelőző időkre nyúlik vissza. Már az ókori népek hitrendszerében is helyet kapott ez a szokás. Különösen a téli napforduló környékén ünnepelték a fény sötétség felett aratott diadalát. Az örökzöld ágak pedig a virágzásra, az élet megújulására emlékeztették az embereket.
A karácsonyfa-állítás hagyománya azonban csak a XVI. században terjedt el a világon – elsőként a Német-római Birodalomban. Magyarországra a XIX. század első felében ért el.
Az első karácsonyfa állítását Luther Márton nevéhez kötik.
A legenda szerint 1536-ban egy téli estén hazafelé ballagva annyira lenyűgözte a fenyőerdő ágain átszűrődő csillagok látványa, hogy hazavitt egy fát, gyertyákat rakott rá, hogy megörvendeztesse családját, és a Megváltó születésére emlékeztesse őket.
A történet valóságtartalma természetesen megkérdőjelezhető, de tény, hogy a karácsonyfa-állítás szokása a XVI. századi protestáns, evangélikus közösségekből indult ki. Amerikába a pennsylvaniai német telepesek révén jutott el a XVIII. század közepén, Nagy-Britanniában pedig Viktória királynő hozta divatba.
Az első magyar karácsonyfát 201 éve Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a szegény gyerekek részére.
Ő alapította 1828-ban Közép-Európa első kisdedóvóját Angyalkert néven a krisztinavárosi Mikó utca 8. szám alatt, ahol a szegénységben élő, veszélyeztetett gyerekek oktatására, illetve speciális szükségleteire irányította a figyelmet.
Kisdedóvójának célja akkoriban elsősorban az volt, hogy pótolja az otthoni nevelés hiányosságait, a kicsik számára biztosították a napközbeni gondozást, nevelést, étkezést. A grófnő volt az első Magyarországon, aki az intézményébe járó gyerekek számára karácsonyfát állított az 1820-as években. Brunszvik Teréz soha nem ment férjhez, és nem született saját gyermeke, de elhivatottságának köszönhetően számos kisgyermek életét könnyítette meg, tette szebbé – nem csak karácsonykor.
A történelmi Magyarországon a karácsonyfa-állítás elterjedésében a Podmaniczky és a Bezerédy családoknak is jelentős szerep jutott a továbbiakban. A nagyobb magyar városokban az új szokás viszonylag hamar meghonosodott. Az 1860-as években már karácsonyfavásárokat is tartottak Pesten.
Az XX. század elején pedig a polgárság és a falusi emberek körében is elterjedtté vált a karácsonyfa-állítás meghitt szép szokása.
A városok és falvak terén is állítanak karácsonyfát. Budapesten az Országház előtt áll az ország karácsonyfája. A 18 méter magas, mintegy 4 tonna súlyú, 45–50 éves ezüstfenyő Veszprém megyéből érkezett a Kossuth térre.
Az idei évben a világ legmagasabb karácsonyfája az amerikai Enid városában áll. A 42,7 méter magasan tornyosuló enidi karácsonyfa 75 százalékkal magasabb, mint a világhírű Rockefeller Center fája. A gigantikus fenyő 2000 mérföldet tett meg a kaliforniai Shasta-Trinity Nemzeti Erdőtől a Garfield megyei városig.
(Berényi Kornélia/Femina, Sport 24/Felvidék.ma)
