Örkény István Budapesten az Erzsébetvárosban született 1912. április 5-én. Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, drámaíró, szerző, gyógyszerész, az Újhold szépirodalmi negyedéves folyóirat társszerkesztője, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
Örkény jómódú zsidó polgárcsaládba született. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus volt. A Piarista Gimnáziumban érettségizett 1930-ban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerészeti szakán folytatta tanulmányait.
1934-1936-ban barátaival megalapította és szerkesztette a Keresztmetszet című folyóiratot. Itt jelentek meg első novellái és művei. 1936-ban házasságot kötött Gönczi Flórával, akivel négy évig éltek együtt, majd 1941-ben elváltak.
A Szép Szó körével 1937-ben került kapcsolatba, majd Londonba és Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. Visszatérve Budapestre befejezte műegyetemi tanulmányait, 1941-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett.
A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza.
Az Ifjúsági Színháznak 1949-től, majd a Magyar Néphadsereg Színházának 1951-től volt a dramaturgja. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott. 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá, ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozott vegyészmérnökként.
Sütő András és Juhász Ferenc társaságában a Nemzeti Színházban, 1978 (Fotó: orkenyistvan.hu)
1947-ben másodszor is megházasodott, felesége F. Nagy Angéla szakácskönyvíró volt. Két gyermekük született: Angéla (1949) és Antal (1954). Harmadik felesége Radnóti Zsuzsa irodalomtörténész, a Vígszínház dramaturgja volt, akivel 1965-ben kötött házasságot és haláláig együtt élt.
Örkényre, mint a magyar groteszk dráma kitűnő képviselőjére emlékezünk. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre.
Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat és a hadifogság időszakát dolgozta fel. Szintén ebben az időszakban írt Termelési regényt is, mely színvonalában mélyen alatta maradt más műveinek.
1952-ben jelent meg a Lila tinta című elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg a Macskajáték című kisregénye.
A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonságnak számított a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód.
Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve azok milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.
1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, melyet később több nyelvre is lefordítottak, s ami meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében, Isten hozta, őrnagy úr! címmel. Néhány más művéből is készült filmes feldolgozás, ilyen többek között a Macskajáték című tragikomédia.
A Pisti a vérzivatarban című groteszk színjátékot 1969-ben írta. Több elemző a 20. századi „Az ember tragédiájá”-nak nevezte, mert a magyarság több évtizedes, vérzivataros történelmét idézi fel benne különleges, helyenként provokatívan kiélezett, groteszk látásmóddal. „E kor nekünk szülőnk és megölőnk” mondja a darab mottója. A művet egy évtizedig nem engedélyezte a kultúrpolitika, csak halála évében, 1979-ben került színre a Pesti Színházban, Várkonyi Zoltán rendezésében.
Örkény feleségével, Radnóti Zsuzsával (Fotó: orkenyistvan.hu)
1979. május 7‐én összeroppant a gerinccsigolyája, két nappal később megműtötték. Végzetes kór támadta meg, de még a halálos ágyán is dolgozott. Szívelégtelenségben hunyt el június 24-én, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Halálát követően Radnóti Zsuzsa gondozza hagyatékát, életművét.
Műveit számos nyelvre lefordították, színdarabjait sok országban játszották. A Tóték párizsi előadása 1970-ben megkapta a Fekete Humor Nagydíjat. Novelláiból, regényeiből, egyperceseiből filmek, tévéjátékok születtek.
Színpadi műveit – melyeket gyakran novelláiból, kisregényeiből írta, mivel az ezekben rejlő helyzet- és jellemkomikum a színpadon érvényesül igazán – ma is rendszeresen műsorra tűzik a színházak.
Az idei évadban a nyitrai Andrej Bagar Színházban Nádej zomiera posledná címmel került színre az Egypercesekből készült darab, a szőgyéni gyökerekkel rendelkező Oszlík Péter színművész rendezésében.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatók száma 145, ugyanitt több mint száz fotó és számtalan cikk is található. 1971-től a Szépirodalmi Kiadó megkezdte életművének kiadását Időrendben címmel.
Forrás:
Wikipédia
orkenyistvan.hu
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
