Szlovákia lakossága tavaly 210 milliárd liter ivóvizet használt el, ennek a mennyiségnek a kétharmadát a háztartások fogyasztották. A Reckitt menedzsere, Lukáš Klimek arra hívta fel a figyelmet, hogy szokásaink egyszerű megváltoztatásával is nagy mennyiségű vizet spórolhatunk meg.
A Živica társulás és a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet közös ökoprojektje keretén belül nyolc iskolában tanfolyamokat és workshopokat szerveznek a pedagógusok számára.
„Olyan iskolákról van szó, melyek nemcsak oktatják a környezetvédelmet, hanem konkrét tettekkel kívánják enyhíteni a klímaváltozás hatásait iskolájuk területén. Részei a Zöld iskola programnak és tapasztalataikat ősszel további 250 iskolával szándékoznak megosztani, abban a reményben, hogy minél több embert sikerül motiválniuk.
Az iskolák igyekeznek csökkenteni a vízfogyasztást az iskolai étkezdékben is. Egyúttal minden iskola vízgyűjtőket létesít a telkén, például hordókat helyez ki az esővíz felfogására, esőkerteket, tavacskákat, minilápokat, illetve meteorológiai állomásokat hoz létre a csapadék mérésére és hőtérképet készít az iskolai telken.
A projektbe több mint 2500 tanuló és szüleik bevonását tervezik, a gyakorlati oktatásban pedig a tervek szerint közel 70 pedagógus vesz majd részt. A cél a tanulók játékos, interaktív és élményalapú oktatásával elérni, hogy felismerjék a víz értékét és megtanuljanak vele takarékoskodni.
„Az utóbbi években komoly problémát okoz elsősorban az, hogy nagyon meleg telek váltják egymást, rendkívül kevés csapadékkal. Ennek következtében a kora tavaszi időszakban intenzív szárazság következik be, például idén is. További aggodalomra ad okot, hogy 2018-tól rendszeressé vált a szárazság az ország északi részein is“ – közölte Jozef Pecho, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) dolgozója.
Hozzátette, hogy a hőmérséklet emelkedése alapján, mely Szlovákiában leginkább az ország déli részén tapasztalható, egyre melegebb évek várhatók, aminek következtében főleg a tavaszi időszakban jelentős a párolgásos vízveszteség.
Ezt pedig nem pótolja csapadék, amit az ország sok régiója tapasztal a talajvíz szintjének csökkenése által is. Pecho szerint ha ezen a tavaszon vagy nyáron nem lesz jelentősebb csapadék, még aszályosabb év vár ránk az előzőnél, aminek komoly következményei lesznek a mezőgazdaságra nézve.
„Ahogy folytatódik a globális felmelegedés, úgy folytatódik a regionális is, egyre nagyobb lesz a szárazság. Ha az országok nem tesznek konkrét lépéseket a víz megtartására, nagyon komoly gondokkal kell szembesülnünk a jövőben“ – figyelmeztet Pecho.
A vízhiány Közép-Európában és ezzel együtt Szlovákiában is károkat okoz a mezőgazdasági termelésben. Példa erre a 2017-es helyzet, amikor a Duna menti alföldet és az ország keleti részét sújtó aszály 30 százalékos hozamveszteséggel járt.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)