A magyar katolikus egyház május 30-án emlékezik meg a Szent Jobb megtalálásáról, illetve Szent István király ereklyéinek átviteléről. A Szent Jobb, magyar nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezhetően Szent István, első magyar király természetes úton mumifikálódott jobb keze.
Szent István király kézereklyéjének története a 11. századra nyúlik vissza. Istvánt 1038-ban Fehérvárott helyezték végső nyugalomra, ám a halálát követő trónviszályok miatt a káptalan – félve a holttest megszentségtelenítésétől – a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló márványszarkofágból áthelyeztette a bazilika alatti sírkamrába. Hartvik püspök legendája szerint ekkor választották le a mumifikálódott jobb kezet, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki. A kincstár őre, Merkur őrkanonok azonban – ahogy később, felelősségre vonásakor állította – egy angyal megbízására „eltulajdonította”, majd a birtokán elrejtette az ereklyét. Arra hivatkozott, hogy a zavaros időkben biztonságos helyen akarta őrizni.
I. László király (1077–1095) István szentté avatásakor, 1083-ban szerzett tudomást az ereklye őrzési helyéről, s május 30-án ellátogatott Merkur bihari birtokára. Elfogadva az őrkanonok mentegetőző legendáját megbocsátott neki, majd itt alapította meg a kézereklye őrzésére a szentjobbi apátságot (ma Sâniob, Románia).
A Szent Jobb megtalálásának napját már a 13. századi naptárak is említették.
A kézereklye tiszteletét az 1222-es Aranybulla törvénybe iktatta.
A Szent Jobb évszázadokon keresztül zarándoklatok kiemelt célpontja volt.
A Szent Jobb díszes ereklyetartóban Fotó: Wikipédia
A török hódoltság idején a Szent Jobbot Székesfehérvárott rejtették el, majd Szent István koponyaereklyéjével együtt 1590 körül Horvátországba, a raguzai (ma Dubrovnik) domonkos kolostorba került. 1684-ben elsőként I. Lipót (1657–1705) tett kísérletet visszaszerzésükre, de a törökkel folytatott háborúk miatt, majd halálával mindez feledésbe merült. Végül Mária Terézia (1740–1780) hosszas diplomáciai tárgyalások után, 1771. június 21-én Budára, a királyi vár kápolnájába vitette a Szent Jobbot, míg a koponyaereklye egy része előbb Pozsonyba, majd 1778. április 2-án Székesfehérvárra került. Ma, a budapesti Szent István-bazilika ad otthont a Szent Jobbnak.
A történelmi Magyarországon 1938. május 31-én indult országjáró körútjára az Aranyvonat, mely három éven át pontos menetrend alapján vitte magával a Szent Jobb ereklyét, a lehető legtöbb településre.
Az országjáró, Szent Jobbot hordozó Aranyvonat 1938-ban Fotó: Wikipédia
Az ereklye tisztelete a magyar történelemben folyamatos, mely napjainkban leginkább a Szent István-napi körmenetben nyilvánul meg. 1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Az egyik legfontosabb budapesti esemény a Szent Jobb-körmenet, mely hagyományosan a bazilika elől indul, elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztény hívők és vallásukat nem gyakorlók ezrei zarándokolnak.
Szentek csodálatos fényessége, Istenünk, te Szent István király dicsőséges jobbját gondviselő szereteteddel megőrizted számunkra. Add, hogy oltalmának szüntelenül örvendjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás: Magyar Kurír, Wikipédia
