A Széchenyi István Polgári Társulás szervezésében pénteken délután mutatták be B. Szabó Péter, a felvidéki Naszvadról származó, Svájcban élő közéleti személyiség, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) elnökének Szabadság és önrendelkezés című kötetét Komáromban. A rendezvényen az íróval Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért tiszteletbeli elnöke beszélgetett.
A nosztalgikus hangulatú beszélgetést Tarics Péter író, a Széchenyi István Polgári Társulás elnöke vezette, aki B. Szabó Péter önéletrajzi ihletésű kötetének szerkesztője is egyben, mely, mint Tarics kiemelte, tudományos értékű munka, s komoly értéket képvisel a kortárs magyar politikai irodalomban.
Az 1969-től svájci emigrációban élő író, költő bevezetőjében elmondta, mi vezette őt arra, hogy fiatalon elhagyja szülőföldjét. B. Szabó Péter a komáromi gépipari iskola elvégzését, majd a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítését követően a komáromi hajógyárban helyezkedett el, mint műszaki ellenőr. Mivel az 1968-as prágai tavasz eseményeiben aktívan részt vett, a retorzióktól tartva 1969-ben Svájcba emigrált. Zürichben előbb gépészmérnöki, majd üzemmérnöki oklevelet szerzett, vállalkozóként társtulajdonosa volt egy magáncégnek, később saját vállalkozást alapított.
Hangsúlyozta, svájci emigrációjában fontos számára, hogy megőrizze magyarságát, ezért már 1970-ben létrehozta a Zürichi Magyar Ifjúsági Klubot, amelynek Jövőnk című folyóiratát szerkesztette.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 20. évfordulója alkalmából Bozsóki Jánossal és Magyari Sándorral közösen létrehozták a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kört (SMIKK), amelynek tizenhat évig főtitkára volt és jelenleg is ügyvezető elnöke. Tíz éven át kiadta és szerkesztette a kör Értesítőjét. A SMIKK könyvkiadói és könyvterjesztői tevékenységének köszönhetően harminckét könyv jelent meg az évek során, olyan páratlan tanulmányok is, mint a Luganoi Tanulmányi Napok előadásait tartalmazó tanulmányok gyűjteménye. B. Szabó Péter a 80-as évek végén megalapította a Zürichi Kisebbségvédelmi Társaságot (KVT), 1991-ben aktívan részt vett a Közép-európai Népcsoportok Fóruma (KENF) létrehozásában és tevékenységében.
Fontos szerepet töltött be a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) megújulásában, 1991 és 1992 között elnökségi tagja volt a szervezetnek, majd, mint a stratégiai bizottság koordinátora, részt vett a magyar–magyar kapcsolatok építésében. 1995 és 1997 között hatékonyan bekapcsolódott az erdélyi Interconfessio Társaság által kezdeményezett magyar paradigmakonferenciák szervezésébe Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt. 2012-től a Panoráma Világklub svájci társklubjának elnökeként a magyar–magyar kapcsolatok fejlesztésében vesz részt.
B. Szabó Péter Szabadság és önrendelkezés című életműkötetének bemutatása kapcsán a beszélgetés főként arra irányult, mit jelent magyarnak lenni, magyarként alkotni és élni a történelmi Magyarország területén, illetve a politikai emigrációban, valamint a diaszpórában élő magyarok számára.
Szó esett politikai és társadalmi programokról Magyarország és a határon túli, illetve a diaszpórában élő magyarok együttműködése tekintetében, a magyar nemzet újraegyesítésének gondolatával. B. Szabó Péter hangsúlyozta, a Trianonban elszakított magyar nemzetrészek jövője attól függ, ki tudják-e vívni maguknak a területi autonómiát, a teljes önrendelkezést.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)