Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az Európai Unió bővítése áll, a vita keretében az Európai Tanács várhatóan tagjelölti státuszt ad Ukrajnának és Moldovának.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján megvitatja az Európai Bizottság javaslatát, melynek alapján
európai uniós tagjelölti státuszt adhat Ukrajnának és Moldovának.
Georgia esetében a brüsszeli testület azt javasolta, hogy meg kell adni az országnak az uniós tagság perspektíváját, de a tagjelölti státushoz Tbiliszinek még „rendeznie kell bizonyos kérdéseket”.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Tanács elnöke csütörtökön kijelentette: a tagállami vezetők európai uniós tagjelölti státuszt fognak adni Ukrajnának és Moldovának,
egyértelmű jelzést fognak küldeni az európai perspektíváról Georgia számára, valamint arra törekszenek, hogy a Nyugat-Balkán integrációjának is új lendületet adjanak.
A Tanács tagjai megvitatják továbbá az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai uniós támogatásról. Külön figyelmet fordítanak a konfliktusnak a globális élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatására, és megoldásokat keresnek az Ukrajnában rekedt gabona exportjára.
A tanácskozáson szóba kerülnek az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók, a vezetők áttekintik hatásukat, és megoldást keresnek a megszorító intézkedések elkerülésére. Megbeszélést folytatnak továbbá a gazdasági helyzetről, a magasra szökött inflációról, és a háború miatt, valamint az uniós szankciók hatására megugrott energiaárakról. Emellett Horvátország konvergencia-jelentése alapján megvitatják az euró január elsejére tervezett horvátországi bevezetését is.
Mark Rutte holland kormányfő Brüsszelben, az uniós csúcsra érkezésekor azt mondta: az Európai Bizottság „nagyon kiegyensúlyozott” véleményt fogalmazott meg Moldova és Ukrajna tagjelölti státuszának megadásával kapcsolatban. Emlékeztetett: korábban aggódott amiatt, hogy a testület elhamarkodott döntést hoz az ügyben, de – mint mondta – tévedett. Közölte továbbá, hogy
támogatja Georgia európai törekvéseit, de amíg Ukrajna és Moldova rengeteg munkát végzett a tagjelölti státusz megszerzéséért, addig Georgia egy lépéssel le van maradva.
A nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban, az Észak-Macedónia és Bulgária között fennálló konfliktusra utalva, reményét fejezte ki, hogy akár már a jövő héten megoldás születhet a két ország között.
Olaf Scholz német kancellár azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna tagjelöltségét el kell fogadni, de magának az Uniónak is belső reformokat kell végrehajtania, hogy képes legyen megbirkózni a bővítéssel.
A kancellár amellett érvelt, hogy az EU-nak át kellene térnie az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi szavazásra, hogy egyes országok többé ne blokkolhassanak döntéseket olyan kulcsfontosságú területeken, mint a külpolitika. Véleménye szerint ez akár az uniós alapszerződések módosítása nélkül is megvalósítható, mivel a szerződésekben szerepelnek olyan „átlépési záradékok”, amelyek lehetővé teszik, hogy számos uniós döntés esetében eltekintsenek az egyhangú döntéshozataltól.
Scholz hozzátette, hogy a jövőbeli uniós reformoknak a demokrácia és a jogállamiság védelmére kell összpontosítaniuk.
Alexander De Croo belga miniszterelnök érkezésekor kijelentette: fontos és szimbolikus jelzés Ukrajna tagjelölti státuszának megadása, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tagsághoz vezető út még nagyon hosszú.
„Egyértelműnek kell lennünk, Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania, amelyek sok időt vesznek igénybe”
– fogalmazott.
Gitanas Nauseda litván elnök arról beszélt, hogy a szankciók alá helyezett áruk Kalinyingrádba, Oroszország balti-tengeri exklávéjába történő vasúti tranzitjának litvániai tilalma „nem kétoldalú kérdés Litvánia és Oroszország között. Ez az Európai Unió és Oroszország ügye”. Kijelentette: Litvánia nem vezet be saját szankciókat. Ami történt, hogy a határidő lejárta előtt Litvánia most hajtotta végre az EU negyedik, márciusban bevezetett szankciócsomagját. Litvánia ezt követően is folytatja a szankciók végrehajtását az Európai Unió szabályai szerint – tette hozzá a litván elnök.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta, hogy Litvánia nem vezetett be olyan új szabályokat, amelyek akadályoznák az áruk szállítását Kalinyingrádba. Közölte, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálja a szankciókra vonatkozó iránymutatásokat, köztük az áruk ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket a Kalinyingrád és Oroszország közötti forgalom akadályozásnak elkerülése érdekében – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
(MTI)
