Az Árpád-házi királyok kora – II. András, IV. Béla és III. András – egyben a magyar női szentek évszázada is. Leszármazottaik közül többen az életszentség jegyében élték le életüket, szentekké, boldogokká lettek, részben hazai földön vagy távoli királyi udvarok fényében, messzi kolostorok magányában. Közülük világszerte a legismertebb Árpád-házi (Türingiai) Szent Erzsébet. Liturgikus emléknapját november 18-án üli a katolikus egyház.
Erzsébet – II. Endre és Gertrúd királyné gyermekeként – fiatal lányként a türingiai hercegi udvarba került, mint a trónörökös Hermann herceg menyasszonya. Az udvari életet nem kedvelő királylány a világ elől az imába, az áhítatba menekült. Végül Hermann korai halála után annak öccséhez, Lajos herceghez adták, akit hűségesen szeretett és gyermekekkel ajándékozott meg.
A jámborság azonban tovább kísérte, minden pénzét elosztogatta a szegények között, még az ékszereit is eladta értük. Menhelyet, kórházat állított fel, ahol maga is ápolta a rászorulókat.
Szent Erzsébet legendája, freskó a szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban. (Fotó: Berényi Kornélia)
Adományát kötényébe rejtve hozzájuk tartott akkor is, amikor férje megállította és kérdőre vonta, mit rejteget. Zavarában azt felelte: rózsát – a szétnyíló kötény pedig tele volt virággal. Férje halála után nyomorgott, majd visszatérhetett az udvarba, vágya azonban, hogy kolostorba vonulhasson, nem teljesült. A megpróbáltatások hamar felőrölték; amikor 1231-ben meghalt, híre már messze földre eljutott, koporsóját pedig a császár és hét választófejedelem vitte. Még életében két ajándékot kínáltak neki: a császár koronát, a pápa Szent Ferenc köpenyét. Az utóbbit választotta, halála után négy évvel már a szentek sorába került.
A magyar királylány kultuszát erősíti Zsuffa Tünde Az Ég tartja a Földet című regénye, mely Erzsébetet a szerelem szentjeként állítja példaképül a mai kor embere elé. Erzsébet legbensőbb titka s egyúttal legvonzóbb vonása az volt, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között, miközben hintette szeretetét, életörömét és irgalmát mindenki számára.
A könyvben, mely 2020-ban látott napvilágot, az író így vall könyvének üzenetéről:
„Sorolhatnám az érdemeit, de egy mondattal kifejezhetem, amit üzen nekünk a múltból: nem kell semmi mást tennünk, csak szeretni.”
A könyv fülszövegén ez olvasható:
„Az Ég tartja a Földet. Ez a titok egy olyan kislány szívében ölt alakot, akinek születését a csillagokból jövendölték. II. András király gyermekét a hatalmi érdekek elszakították a családjától. Messze hazájától jelölték ki a jegyesét, a türingiai őrgróf fiát, miközben anyját idegen származása miatt gyilkolták meg. Hogyan lehet ennyi veszteséget túlélni? Árpád-házi Szent Erzsébet szívét azonban a tragédiák nem kérgesítették meg. Sőt! Csordultig telt életörömmel és szeretettel. A mű jóval több egy életrajznál. Szembenézés az emberi gyarlósággal, az emberi lélek önzetlen nagyságával. Korkép Magyarországról, amelyet a hatalomnak hízelgő, korrupt főurak összeesküvései gyengítenek. Trónviszályok, gyilkosságok szövevényén át rajzolódik ki egy fiatal nő portréja, akinek jósága, hite a későbbi IV. Béla királynak is erőt adott a tatárok dúlta ország újjáépítéséhez. Isten kegyelme tartja az emberi életet. Ez Szent Erzsébet üzenete nekünk.”
Pillanatkép „Az ég tartja a földet – Erzsébet, a szerelem szentje” című musicalből. (Fotó: Erkel Színház archívuma)
Az idei év tavaszán elkészült a könyv zenei változata. Az Erkel Színház színpadán kelt életre a nyolcszáz éves legenda. Az Ég tartja a Földet – Erzsébet a szerelem szentje című musical Zsuffa Tünde regénye alapján készült, Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatójának rendezésben. A zeneszerző Szikora Róbert, a dalszöveget Lezsák Sándor írta, a producer Pataki András. A díszleteket Szendrényi Éva, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezte. Az előadás főbb szerepeiben Győrfi Anna, Békefi Viktória, Vastag Tamás, Dolhai Attila, Buch Tibor, Szekeres Adrien és Fésűs Nelli lép színpadra.
Azóta is műsoron van a darab, mely kettős szereposztásban várja mindazokat, akik a zene nyelvén kívánják megismerni a világ legismertebb magyar szentjének, az Árpád-házi királylánynak életét és korát, máig ható, sokakat inspiráló életpéldáját és önzetlen nagyságát.
Forrás: Arcanum, Magyar Kurír
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
