Az internet egyre szélesebb körű elterjedésével együtt a naponta online megjelenő hírek száma is folyamatosan nő és egyre nehezebb eldönteni, hogy melyiknek mekkora a valóságalapja. Nem kell azonnal mindent elhinnünk, amit az interneten olvasunk. Az álhírek felismeréséhez adunk most némi segítséget.
Mi az az álhír?
Az álhírek általában szándékos félrevezetést tartalmaznak, fals információk terjesztésére használják őket. Ennek célja lehet az átverés, megfélemlítés, haszonszerzés, vagy politikai befolyásolás.
Gyakran az álhíreket terjesztő oldalak a reklámbevételekből tesznek szert jelentős haszonra,
ugyanis a szenzációhajhász cikkek rengeteg látogatót vonzanak, melyeknek ha csak kis százaléka kattint az oldalon elhelyezett hirdetésekre, már az is nagy összeget jelent.
Hogyan ismerjük fel az álhíreket?
Az álhíreket terjesztő weboldalak elsősorban a közösségi médiában népszerűsítik cikkeiket, melyek így nagyon sok emberhez eljuthatnak. Általában kattintásvadász címeket alkalmaznak, melyeket olvasva sokan éreznek késztetést arra, hogy az egész cikket látni akarják, meg szeretnék tudni az “igazságot”, a sztori végét.
Nem ritka az, hogy a közösségi média posztra történő kattintást követően a híroldal honlapján találjuk magunkat, ahol az oldal kedvelése vagy megosztása után olvashatjuk csak el a cikket. A cikk természetesen sokszor nem is arról szól, mint amit a címe sejtet, vagy teljesen fals információkat tartalmaz. A közösségi média megosztással az olvasók hozzájárulnak a még nagyobb mértékű terjedéshez és elősegítik a portál tulajdonosainak nyerészkedését.
Továbbá arra lehetünk még figyelmesek az álhíreket terjesztő portálokkal kapcsolatban, hogy ki van kapcsolva a cikkek alatti kommentelési lehetőség, nehogy valaki felhívja a figyelmet a csalásra,
vagy ugyan látunk hozzászólásokat, de ezek valótlan személyektől származnak, helytelen magyar helyesírással, külföldi nevekkel. Valamint a hírportálon általában nem található meg semmilyen elérhetőség, amelyen fel lehetne venni a tulajdonosokkal a kapcsolatot, esetleg felelősségre lehetne őket vonni.
Találkozhatunk gyűjtésekkel az aktuálisan ismert álhír oldalakról, amelyet alapul vehetünk egy-egy kérdéses esetben, de valószínűleg egyik lista sem teljeskörű, hiszen meglehetősen rövid idő alatt szoktak ezek a portálok megszűnni a sok bejelentés miatt, majd egy új domain néven újrakezdik tevékenységüket.
Mit tehetünk?
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy gondolkodjunk kritikusan, és ne higgyünk el mindent, amit az interneten olvasunk, főként ne adjuk tovább, ne osszuk meg!
Amennyiben hihetetlen gyógymódokról, szenzációhajhász eseményekről szóló bejegyzéseket látunk a közösségi médiában, legyünk gyanakvóak és ne akarjuk minden áron elolvasni, főleg ha megosztást igényel.
Amennyiben elolvasunk egy cikket, próbáljuk észszerűen értelmezni, esetleg olvassunk utána más, hiteles híroldalakon, hogy mit írnak az adott témában és a fenti módszerek alapján igyekezzünk eldönteni, hogy valós-e a hír. Ne vegyünk mindent egyből készpénznek! Mindezt tanítsuk meg a gyermekeinknek és közeli hozzátartozóinknak is, ugyanis a gyermekek és az idősebb korosztály még inkább ki van téve ennek a veszélynek.
Tehát elmondható, hogy kritikus gondolkodással és egy kis odafigyeléssel felismerhetőek az álhírek. Igyekezzünk a helyén kezelni az információkat és ne dőljünk be a csalásnak, megtévesztésnek!
(Rackhost.hu/Felvidék.ma)
