Professzor úr, ez idő szerint miért fontos, hogy Petőfi jelen legyen Dél-Amerikában: egy hatalmas területű országban, sok kihívással küszködő BRICS-tagállamban?
Petőfi költészetünknek világirodalmi mércével is jelentős képviselője, akinek a neve már a XIX. században túllépett határainkon, és műveit többen is lefordították.
A Magyar Nemzeti Bank az idén érmével tiszteleg a lángelme előtt: április 11-én, a költészet napján lesz megvásárolható a medál – mnb
Nemcsak a nagy európai nyelvekre, hanem – bármilyen furcsának is tetszik – a nálunk sokáig kevéssé nyilvántartott portugálra is. Portugáliában a XIX. század végén hatalmas kultusza volt, amint erről a Balassi-kard portugál kitüntetettje, Ernesto Rodrigues költő és irodalmár is ír egy tanulmányában. Teófilo Braga a jeles pozitivista szellemiségű irodalomtudós irodalomtörténetében elismerőleg szólt Petőfi verseiről, és korának több portugál költője is fordított tőle. Ennél még érdekesebb az – amint a Vasárnapi Újság 1859. október 30-i száma hírt ad róla – hogy ez idő tájt Rio de Janeiro-ban megjelent egy magyar költői antológia, 11 magyar költő verseivel, és ebben a válogatásban két vers, Az alföld és a Szülőföldem szerepel Petőfi Sándortól. A Brazíliában élő magyar emigráció körében mindig is elevenen élt a magyar haza iránti vonzódás, és ebben fontos szerepet játszott az irodalom.
A teljes interjú itt olvasható.
(preshaz.hu/Felvidék.ma)
