Petheő Attila és Tömösközi Ferenc, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Történeti Tudományok Tanszékének kutatója és oktatója február 2-án a rimaszombati Csillagházban is bemutatta a Calvin J. Teológiai Akadémia és a Coexistencia Polgári Társulás kiadásában megjelent legújabb könyveit.
„Ez a munka, amit mi elvégeztünk, a felvidéki magyar református közösséget illeti és szolgálja” – szögezte le Petheő Attila. Kiemelte, hogy tevékenységükkel és a könyvbemutatókkal is jelezni kívánják, hogy a teológiai kar is az egyetemes református egyház része.
Tömösközi Ferenc kiemelte, hogy a kétezres évek elején kezdődött el az egyháztörténet feltárása. Akkor levéltári feljegyzésekből a kutatók annyit tudtak, hogy létezik egy nagy gyűjtemény. Ez volt Tárnok Gyula szürke könyve.
-
- Fotó: HE/Felvidék.ma
-
- Fotó: HE/Felvidék.ma
-
- Fotó: HE/Felvidék.ma
-
- Fotó: HE/Felvidék.ma
Tárnok Gyula bekérte és begyűjtötte lelkészkollégáitól a levelezéseket és jegyzőkönyveket. Megfogalmazta tanulmányát, de az eredeti forrásokat kénytelen volt elégetni, mert azokat egy esedékes házkutatás alkalmával államellenesnek nyilvánítottak volna. Aztán jött a világháború…
„Mi Budapesten, a Kálvin téren, a református egyház zsinati levéltárának eldugott dobozaiban leltünk rá. Beszkenneltük, feldolgoztuk, s Tömösközi Ferenc munkáját dicséri, hogy így sikerült írássá tenni” – fogalmazott Petheő Attila.
Petheő Attila – Tömösközi Ferenc: Tárnok Gyula szürke könyve – Adattár az 1918–1938 években cseh megszállás alatt élő felvidéki református egyház történetének megírásához című könyvének a megjelenését pályázati úton a Hungarikum Bizottság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta, a Református Keresztyén Egyház Szlovákiában a szocializmus éveiben (1948-1989) című kutatási projekt keretében.
Petheő Attila bemutatja a könyveket (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Ugyancsak ezen projekt keretében készült Tömösközi Ferenc: Az Ige erejével – Lelkészi életrajzok és adattár Gömörtől a keleti határig című kiadvány az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Tempus Közalapítvány támogatásával, valamint a Pro Selye Universitas n.o. közreműködésével.
Ahogyan Tömösközi Ferenc fogalmazott, a lelkészi életutak példát mutatnak a mai generációnak is, hogy voltak és vannak olyan lelkészek, akik sokat tesznek a magyar közösségért.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A rimaszombati könyvbemutatón ismertetett harmadik könyv két olyan lelkészről szól, akik a lévai magyar közösségért tettek. Ezért is kapta Petheő Attila könyve a Lévai nemzetmegtartó lelkészek a XX. század elején. Birtha József és Antal Gyula életútja címet. A könyvvel emléket is állít a két neves lelkipásztornak.
„Küldetésnek tekintem, hogy ezekről a nemzetmegtartó lelkészekről beszéljünk és írjunk, mert azt gondolom, hogy támaszt adhat a közösségünknek” – szögezte le Petheő Attila.
Hozzátette, „ezen személyiségeknek az életútjára is rá kell világítanunk, mert építő lelkészek voltak.”
Petheő Attila dedikál (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Petheő Attila kérte, ha bárki talál olyan dokumentumot a gyülekezetében, amelyet értékesnek tart, jelezze a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának. Megpróbálják digitalizálni, hogy kutathatóvá váljon. Alakulóban van egy egyháztörténeti kutatóoldal, ahová felkerülnek majd a dokumentumok, s elérhetők lesznek.
(Pósa Homoly Erzsó, Felvidék.ma)
