Nagyböjt második vasárnapjának neve a keresztyén egyházi évben: reminiscere, megemlékezés vasárnapja. Egy idő óta a világ sok keresztyén egyházában ez a nap az üldözött és fenyegetett keresztyénekért történő imádkozás alkalma is.
A több, mint 60 nyelven megjelenő herrnhuti bibliaolvasó kalauz, a Losung, vagy a nagy német protestáns egyház (EKD), de más, tengerentúli protestáns közösség is ezt a vasárnapot ugyanúgy felhasználja a próbatételt, mártíromságot vállaló testvéreinkre gondolásra, érettük történő imádkozásra, mint a római katolikus egyház a karácsonyi ünnepkört követő Szent István napot. Így van jól, hogy a könyörgés hangja és az imádság lángocskája soha meg ne szűnjön, hanem egész esztendőben szóljon az emlékeztetés szava. Ennek a vasárnapnak a központi Igéjét nem véletlenül vették a 25. Zsoltárból, hiszen az Dávid gyönyörűen mély és emelkedett imádsága:
Hozzád emelem, Uram, lelkemet, Istenem, benned bízom (25,1-2). Imádságában pár verssel lejjebb így fogalmaz a király: „Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről…” (25,6).
2010 óta, látván, hogy nem szűnik, nem enyhül a nagyvilágban a keresztyének szorongattatása, ezt a vasárnapot hivatalosan is az üldözött keresztyénekért mondott közösségi és egyéni könyörgés vasárnapjává tették főként a protestánsok. Német honlapjukon, amelyet mintegy 25 millió németországi, s ki tudja, hány külföldi protestáns lapozgat, külön tematikus füzetet adnak ki az istentiszteletek megszervezésének segítésére. Igehirdetési vázlatok, sajátos liturgiai rend, kép és videóanyag, imádságok és az adott országban élő keresztyének helyzetének részletes bemutatása szerepel a színes füzetben. Idén az etiópiai keresztyénekért, illetve az afganisztáni nehéz helyzetben élőkért, de mindezen közben az ukrajnai testvérháború áldozataiért, veszélyeztetettjeiért is, s legfőképpen a békéért szólnak sok millió keresztyén imái. Tavaly a fehéroroszországi üldözésben érintettekért, korábbi években az indiai, nigériai, egyiptomi keresztyénüldözés veszélyeztetettjeiért szóltak az imák.
Miért éppen Etiópia?
Azért, mert ebben az afrikai országban évezredes keresztyén hagyományok, közösségek élnek. Az Apostolok Cselekedeteiről szóló újszövetségi könyvben olvasunk Kandaké királynő etióp kincstárnokáról, aki elzarándokolt Jeruzsálembe, majd útközben Fülöp apostol megkeresztelte őt. Az UNESCO jó néhány templomukat nyilvánította védetté. 2020 novembere óta az ország északi térségében, Tigrayban állandó háborús körülmények uralkodnak. Aksum városa Kr. előtt 500-tól a 7. század közepéig, az iszlám megjelenéséig volt az etiópiai birodalom fővárosa.
Az elmúlt években volt úgy, hogy a környéken egy nap alatt 10 templomot gyújtottak fel, máskor 78 papot öltek meg egy nap alatt az iszlámisták.
A hagyomány arról is megemlékezik, hogy ebben a városban őrizték egy ideig a zsidóság szövetségi szent ládáját. Dinasztiálisan jó viszony volt Sába királynője és Salamon király között, ezzel is összefügg, hogy az országban a későbbi századokban erős és jelentős számú zsidó közösség is élt. 2,4 millió ember menekült el az északi tartományból, a maradók éheznek, a segélyszállítmányokat elkobozzák, a templomokat és az ezer évnél is ősibb sziklatemplomokat, kolostorokat kirabolják, lerombolják az iszlámista félkatonai szervezet csoportjai. Mindehhez az utóbbi időben pusztító éhségkatasztrófa is járul. 18 millió embernek cseppekben van ivóvize, élelme alig, a csecsemők édesanyjuk kiapadt emlőin halnak meg. Az éhség a másik közellenség, állatok, emberek csontsoványra fogyva, elgyengülve várják a közelítő véget. Az ukrajnai háború miatt kieső búzaszállítás tovább súlyosbítja a helyzetet. Ma az országban közel 50 millió keresztyén él, főként etióp ortodoxok, 40 ezer gyülekezet van az országban, 1 500 kolostor.
Etiópia száztízmilliós lakosságának fele ortodox keresztyén, egyharmada muszlim, a fennmaradó 15% pedig katolikus, protestáns, vagy valamilyen törzsi vallást követ.
Etiópok nemcsak Salamonnál, hanem Luthernél is
1534. május végén a legendás Wittenberg utcáin különös emberek jelentek meg. Sötét bőrük, díszes palástjuk nem római katolikus legátusokra, nunciusokra emlékeztették a velük találkozókat. Mint kiderült, ők Etiópiából jöttek, egyenesen Luthert, a reformátort, és Melanchthont, Németország tanítóját keresték. Etióp szerzetesek és diakónusok voltak. Több héten át naponta beszélgettek a két protestáns szellemi „vezéralakkal”. Abba Mika’el, Mihály atya vezette a kis delegációt. Teológiai kérdésekről faggatták Luthert, Szentháromság-tanáról, az úrvacsora értelmezéséről.
Végül közös megállapításuk és meggyőződésük ez volt: néhány szokásbeli eltérés ellenére a keleti ortodox etiópok és a nyugati reformáció lényegileg Krisztus egyházához tartozik.
Abba Mika’el ugyan sem latinul, sem németül nem beszélt, de valamennyire értette az olasz nyelvet, azon kommunikáltak egymással. A kis etióp delegáció Luthertől ajánlólevelet kért, s kapott, hogy a reformáció más városait, illetve jeles reformátorokat is meglátogathassanak ennek segítségével. Strassburgban például találkoztak Martin Bucer reformátorral, Kálvin szellemi társával. Az sem kétséges, hogy a mai etióp keresztyénség, orthodoxia többségével lelki hidat jelent az ukrán és az orosz orthodoxiához is.
Könyörgés Etiópiáért
Te az élet Istene vagy, velünk vagy és velünk maradsz,
Te, aki megtartod és támogatod életünket:
hálaadással könyörgünk Hozzád Etiópia népéért,
különösen a Tigray régióban élőkért,
akik erőszaktól és fegyverektől rettegnek,
akiknek méltóságát és jogait lábbal tiporják,
akiknek gazdag termése megsemmisült,
s most keserű éhség gyötri őket.
Te az élet Istene vagy, Akinek nem célja a szenvedés és a halál,
Te, Urunk, Aki előttünk jársz, és megnyitod a jövőt, minden korlát ellenére:
Adj, Uram erőt Etiópia népének, hogy megtörjék az erőszak körforgását,
véget tudjnak vetni a mérhetetlen szenvedésnek,
képesek legyenek feldolgozni a lélekölő élményeket,
s a megbékélés útjára tudjnak lépni, a valódi békét helyreállítani
a Te segítségeddel, Urunk.
Te az élet Istene vagy, aki reményt adsz nekünk Fiad feltámadása által,
Aki megújít és újra éleszt mindent:
változtatni azokon, akik politikai és társadalmi felelősséget viselnek,
hogy tervezzenek erőszakmentes megoldásokat,
s azokon, akik nem ismernek más igazságot, csak saját csoportjukét,
hogy forduljanak végre egymás felé, és tanuljanak meg bízni abban,
hogy a béke lehetséges Etiópiában és messze határain túl is.
Változás és megújítás Istene, Ura,
jöjjön el a Te húsvétod Etiópiába és szerte a világon. Ámen
(Berlini Protestáns Misszió etióp és német munkatársaitól – a szerző fordítása)
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
