Továbbra is Zuzana Čaputová államfőben bíznak a legtöbben, a lakosság 34%-a tartja megbízható politikusnak, 48% nem bíznak benne. A lista végén Forró Krisztián, az Aliancia-Szövetség elnöke található, 7% bízik benne, 46% nem – derült ki a Median ügynökség felméréséből, melyet április 1-je és 30-a között végzett 1002 megkérdezett bevonásával.
Peter Pellegriniben, a Hlas-SD elnökében a lakosság 29%-a bízik, 53%-a nem, majd Robert Fico (Smer-SD) következik, 27, illetve 56%-kal. Boris Kollár (Sme rodina) házelnököt 22% tartja megbízhatónak, 60% nem, őt Eduard Heger (Demokrati) volt kormányfő követi 21, illetve 60%-kal.
A listán Milan Uhrík (Republika) (18%, illetve 57%) következik, majd Richard Sulík (SaS) (13%, illetve 69%), Milan Majerský (KDH) (12%, illetve 56%), Andrej Danko (SNS) (10%, illetve 66%), Michal Šimečka (PS) (10%, illetve 53%), Igor Matovič (OĽaNO) (9%, illetve 71%), Marian Kotleba (ĽSNS) (9%, illetve 68%), Mikuláš Dzurinda (Modrí – Európske Slovensko) (9%, illetve 65%), és Forró Krisztián (Szövetség) (7, illetve 46%).
A megkérdezettek közül a legtöbben Forró nevét nem ismerik (31%), őt Šimečka (17%), Majerský (16%), Uhrík (9%), Kotleba és Dzurinda (5-5%), valamint Danko (4%) követi. A listán szereplő többi politikus nevét csupán a lakosság 1-2 százaléka nem hallotta eddig.
A felmérés kitért az USA és Oroszország megítélésére is. „A lakosság 43%-a szerint jelent fenyegetést Oroszország Szlovákiára, 44%-a szerint az USA” – áll a felmérés eredményének összegzésében.
Oroszországot a 30–39 éves korosztályhoz tartozók tartják a legnagyobb számban veszélyforrásnak. Az iskolai végzettséggel arányosan nő azok száma, akik Oroszországot tartják veszélyforrásnak, lakóhely szerint pedig főleg a nagyobb városokban élők.
Az USA-ról legtöbben Trencsén megyében és a kisebb településeken vélekednek így. A nemzetközi szervezetek közül a V4-ekben bíznak a legtöbben (56%), majd az ENSZ (49%), az EU (47%) és a NATO (46%) következik. A szlovákiai intézmények és szervezetek közül a legtöbben a tűzoltóságban bíznak (79%), majd a hadsereg (53%), az önkormányzat (51%), a rendőrség (47%), az elnöki hivatal (42%), a bíróságok (30%), a kormány (22%) és a parlament (20%) következik.
(TASR/Felvidék.ma)
