Megjelent a Bécsben szerkesztett, de a világ magyarságához szóló Bécsi Napló legújabb, idei 3., májusi-júniusi száma. A kéthavonként megszerkesztett folyóirat azon kevés sajtótermékek egyike, lehet napjainkra már csak az egyetlen, amely Nyugaton minden nehézség ellenére megjelenik a Magyar Kormány hathatós támogatásával.
A legújabb lapszámot is bizonyára érdeklődéssel forgatják az egész világban.
Az első oldalon Georg Paul Hefty vezércikke Most pedig világi békéről van szó címmel a Vatikán és Magyarország álláspontját vizsgálja az orosz-ukrán háború és Ferenc pápa magyarországi látogatása kapcsán. A súlyos problémát jelentő háború, a békeközvetítők szerepe és azok érdekei is hangsúlyt kapnak a cikkben. Másréti Kató Zoltán A harmadik világháború elmarad című írásában azt fejtegeti, hogy nem kell feleslegesen riogatni a közvéleményt a harmadik, nukleáris világháború kitörésével, mert az nem éri meg a hadviselő-üzletelő feleknek, hiszen elismerjük vagy tagadjuk, de minden háború mögött üzleti érdek is lapul.
Jeszenszky Géza Lengyelország, Ukrajna, Románia című cikkében történelmi áttekintést ad ezen országok népességének és viszonyainak változásairól a történelem folyamán. Nagymihály Zoltán Ferenc pápa budapesti látogatásáról számol be, kiemelve mindazokat az üzeneteket, amelyeket a pápától illő lenne megfogadni, életünkbe beépíteni. Ugyanakkor külön rámutat a pápa magyarul elhangzott mondataira, amelyek kiemelt érdemei voltak a pápai látogatásnak.
A folyóirat idei első számához mellékelt kérdőívben feltett 11 kérdésre beérkezett válaszokat összegzi A Bécsi Napló a mérlegen című írásban Albert László. A felmérés kérdőívét 11 országból 93 olvasó juttatta vissza a szerkesztőségbe. A válaszok érdekes megállapításokat tartalmaznak, amelyek iránytűként szolgálnak a lap további szerkesztéséhez, a javaslatok pedig újabb feladatokként a munkatársaknak.
Öt bécsi év után címmel Deák Ernő és Martos Péter készített terjedelmes interjút dr. Nagy Andorral, Magyarország távozó bécsi nagykövetével, aki őszintén vall bécsi éveiről, az ausztriai magyarokkal kialakított gyümölcsöző kapcsolatairól.
Dr. Kováts-Németh Mária „A nevelés az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége” című írását egy tanulságos Márai Sándor idézettel indítja, majd a nevelés, az értékek, az erkölcs megtartásának fontosságára hívja fel a figyelmet. Megfogalmazza, hogy a pedagógus alapvető feladata a gyerek megismerése, de szükséges a pedagógus munkáját segítő szakfelügyelői rendszer biztosítása és a cél elérése érdekében az össztársadalmi összefogás.
Kiss Endre Különleges kerülőút Petőfihez című írásában összefüggésbe hozza egy Puskinról az orosz televízióban látott interjú tanulságait és Petőfi Sándor költészetének világra szóló nagyságát, rámutatva, hogy Petőfiben a mindenség van jelen, tehetség, képesség, tudás egyaránt. Dr. Palágyi István György Viszály Csehország és Lengyelország között című cikkében arról értekezik, hogy egy lengyelországi barnaszénbánya miatt konfliktus tört ki Csehország és Lengyelország között, mert a kitermelés nemcsak környezeti károkkal, hanem még a széles környéken vízveszteséggel is jár. Bár létrejött egy egyezmény a további intézkedésekről, de a cseh környezetvédők körében ez éles kritikát váltott ki, és állítják, a lengyelek azért ragaszkodnak a bánya üzemeléséhez, mert az jó üzlet nekik. Radics Éva részletes ismertetést írt a 100 éve született Ligeti György zeneszerzőről. Tudósítanak a Bécsi Napló kecskeméti bemutatkozásáról és a németországi Német-Magyar Társaság tevékenységéről.
Csáky Pál Kapkodás Pozsonyban címmel számol be a legújabb szlovákiai politikai történésekről, kiemelten Ódor Lajos miniszterelnök megválasztásáról, valamint megjegyzi, hogy a szeptemberi parlamenti választásokon valószínűleg három magyar érdekeltségű párt indul, de bejutásuk a parlamentbe enyhén szólva kétséges. Rövid hírt közölnek arról is, hogy a Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolásának megrendelőjét, Marian Kočnert a bazini bíróság felmentette a vád alól.
Paládi Renáta kárpátaljai, Csinta Samu erdélyi tudósító hazájuk legújabb történéseit veszi górcső alá, Fehér Márta vajdasági munkatárs pedig a megdöbbentő belgrádi iskolai lövöldözés körülményeit és utóhangjait részletezi. Klement Kornél a kastli új Turul Ház avatását adja hírül. Recenziók szólnak S.Csoma János Utóéletem című verseskötetéről, Gömöri György Magyar vándorok Angliában című tanulmánykötetéről, Josef Guggenmos Az utolsó kötéltáncos című verseskötetéről, amelynek verseit Lengyel Ferenc fordította magyarra, Nóvé Béla Magyar emigráció történeti kézikönyve című munkájáról Bika Julianna tollából, Cs.Varga István: Hagyatékból – örökség, Gereben Ferenc: „Elszálltak már, hajh, az évek…” című könyvéről. Szemes Péter Zsille Gábor Tranzit Felvidék című verseskötetét mutatja be. A költemények az utazó költő szemszögéből mutatják be a Felvidék tájait, városait, községeit, nevezetességeit. „Megannyi talált kincs, amelyekkel a „köztes” országrész felfedezése és megismerése nélkül szegényebb lett volna az úton levő. Így azonban nem csupán a tapasztalt rosszat oldják, de a saját Felvidék otthonosságát is megteremtik. Felmutatásuk a lírai bedekker igazi értéke” – írja a recenzió szerzője.
Közlik Balázs Viktor Hollós Józsefről írott sorait, amellyel az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége elnökét méltatta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés átvétele alkalmából. A legújabb lapszámot Farkas Andrásnak Az ember tragédiája ihlette grafikáival illusztrálták. Ugyancsak Madách Imréhez kapcsolódik Fried István tanulmányának 2. része, amelyben részletes ismertetést ad Madách Imre további alkotásairól, munkásságának egészéről.
A Bécsi Napló 44. évfolyamának következő, 4. száma július végén kerül az olvasók elé.
(BM/Felvidék.ma)
