A hétvégén újraavatták Manga János pereszlényi szülőháza előtt felállított emléktábláját. Az Ipoly mente néphagyományát kutató néprajzi szakember emlékét hűen őrzik Ipolyságon és a városhoz tartozó községben is.
„Ez az ember azzal lett híres, hogy rámutatott, a nép, amelyből származik, s amelyhez a ma itt élő pereszlényiek is tartoznak, mindennapi fárasztó robotolása mellett is képes volt megmentésre érdemes szellemi értékeket teremteni. Más miatt is ünnepnap ez a mai. Manga János születésnapja van. Ma lenne 117 éves, ha itt lehetne közöttünk. Sajnos a sors csak 69 évet szánt neki, ez a majd hét évtized azonban rendkívül aktív időszak volt” – kezdte köszöntőjét a június 24-i ünnepségen Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője, az Ipolysági Városi Önkormányzat műemlékeket és védett sírokat gondozó szakbizottsága tagja. Hozzátette: köszönettel tartozunk dr. Csáky Károlynak, aki az elmúlt évtizedekben több írásában hívta fel figyelmünket Manga János szellemi hagyatékára.
Nagy Tímea alpolgármester köszönti az emlékező közösséget
Az ünnepélyes emléktábla-újraavatást követően dr. Hála József néprajztudós tartott előadást a pereszlényi kultúrházban Adatok a fiatal Manga János munkásságához címmel.
Pálinkás Tibor portálunknak kifejtette, hogy
az emléktáblát 1992-ben állította Pereszlény városrész lakossága a Szondy György Társasággal és Ipolyság városával közösen Manga János szülőházán.
A szülőház előtt az elmúlt bő két évtizedben több alkalommal szerveztek koszorúzással egybekötött megemlékezéseket. Ezeken a helyiek mellett a szakmai közösség jeles tagjai is jelen voltak.
Dr. Hála József előadás közben
A szülőház új tulajdonosokhoz került, akik teljes egészében restaurálták az épületet. Ekkor lekerült a ház utcafronti homlokzatáról az emléktábla. Az elmúlt időszakban átmenetileg a Honti Múzeumban őrizték a táblát. Az új tulajdonossal történt közös megegyezés alapján került újraállításra az emlékjel a szülőház előtt egy különleges formájú mészkőtömbön.
Az Ipoly mente néprajzának kutatója, a Honti Napok elindítója
Manga János 1906. június 24-én született Pereszlényben. A néprajztudós szakmai pályája az Ipoly mentéről indult. A két világháború közti időszakban több felvidéki településen tanított, többek között Érsekújvárban is.
A pedagógiai pálya mellett már vizsgálta a magyarok lakta települések népszokásait, népzenei örökségét. Gyűjtéséből fennmaradtak Ipoly menti és zoboraljai népdalok is. Emellett nagyon sokat járta a Mátyusföld, illetve a Garam mente falvait is
– összegezte a szakbizottság tagja.
Emlékezők
1941-től a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa, majd 1949-től a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója lett. Az intézmény épületében emléktábla örökítette meg az ottani munkásságát. A későbbiekben a Népművelési Intézet igazgatója, majd a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának főmunkatársa. 1977. szeptember 2-án Budapesten hunyt el.
Élete során több ízben visszatért szűkebb szülőföldjére, ahol néprajzi kutatásokat végzett.
A negyvenes évek elején jelentős szerepe volt a Honti Nap megrendezésében, melyen az ősi magyar népszokásokat elevenítették fel.
Az 1943. június 20-i eseményről szóló filmhíradó ITT tekinthető meg. A források megemlítik, hogy a megyeházán néprajzi kiállítást rendeztek, a honti falvak lakói színpompás népviseletekben vonultak a városban, a színpadon nagy kedvvel, büszkén adták elő táncaikat.
A Sendergő Néptánccsoport karikázót adott elő (Fotó: Manga Mátyás)
„Innen indult, s az Ipoly mente néprajzi értékeit kutatta, bemutatva a térség néprajzi örökségét. Ennek állít emléket a szülőháza előtt lévő újraavatott emléktábla” – emelte ki végezetül Pálinkás Tibor.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
