Madách bicentenárium és a magyar dráma napja alkalmából szerveztek ünnepséget az alsósztregovai Madách-kastélyban. A szeptember 21-ei eseményen emlékeztek meg arra, hogy 140 évvel ezelőtt e napon mutatták be Az ember tragédiáját színdarab formájában. Az esemény a bicentenáriumi programsorozat részeként Az ember tragédiájának a kultuszát hivatott erősíteni és mélyíteni.
1883. szeptember 21-én tartották meg Madách Imre Az ember tragédiája ősbemutatóját a budapesti Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében. Ennek az ősbemutatónak a tiszteletére 1984-től a Magyar Írók Szövetsége döntése alapján tartják a magyar dráma napját – hangzott el az esemény nyitányaként.
A megnyitón emlékeztettek arra, hogy a Madách-kastélyban indították újtára január végén a Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet
„A mai eseményt e kettős jubileum jegyében állítottuk össze”
– jegyezte meg Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója.
Ľuboslav Dobrocký, Alsósztregova polgármestere köszöntőjében kiemelte, a község hűen őrzi nagy szülöttjének emlékét. A község falunapját Madách-napnak nevezték el. Emellett Madách Imre –díjat alapítottak. A csütörtöki ünnepélyen adták át Jarábik Gabriellának az említett kitüntetést. Mint a laudációban elhangzott: hosszú évtizedes tevékenységéért, Madách Imre hagyaték ápolásáért és Alsósztregova hírnevének öregbítéséért végzett munkálataiért érdemelte ki az elismerést.
A rendezvény javarészt a fiatalok megszólítására összpontosított. A programjaival próbálta a Madách-kultusz és a tragédia világát kissé új szemszögből feldolgozni. Kora délelőtt az ipolysági Szondy György Gimnázium diákjai megtekintették a kastély állandó tárlatát.
Majd a kastély pincéjében a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház előadásában hangzott el T. Pataki László Kit szerettél Ádám című felolvasó színházi előadása. A mű Madách Imre életének két meghatározó női alakját, Fráter Erzsébet és Majthényi Anna vitáit, torzsalkodásait és gyötrelmes életüket elevenítette fel. A felolvasó színházi előadásról későbbi cikkünkben részletesebben beszámolunk.
Mára már hagyomány, hogy a Madách-ünnepség részeként faültetésre is sor kerül a kastély parkjában. Idén két intézmény, szervezet ültetett fát.
A pozsonyi Madách Egyesület nevében Csanda Gábor ültette el az egyik facsemetét. Míg a másik fát a Szondy György Gimnázium diákjai ültették el tisztelegve a tragédia szerzője előtt.
A Madách-síremléktől alig pár lépésre új emlékhelyet alakítottak ki. A panteon azon személyek előtt tiszteleg, akik tevékenységükkel hozzájárultak a Madách-kultusz ápolásához, megőrzéséhez, valamint átörökítéséhez a jövő generációi számára.
A Madách-emlékhely központi része az Alsósztregova emlékfája, egy krími hárs, melyet a kastélyból vett kövek karéjozzák. A kövek előtt kis emléktáblákra kerültek fel azon személyek sora, akik Madách irodalmi munkásságát dolgozták fel.
„Az emlékévhez kapcsolódóan valami újat és maradandót szerettünk volna létrehozni, amely sokak számára elérhető, ahol sok új információt kaphatnak Madáchról” – szögezte le Jarábik Gabriella a panteon ünnepélyes átadóján. Hozzátette: nemcsak emlékezünk, hanem bemutatjuk azon személyek munkásságát, akik hozzájárultak a tragédia mélyebb megismeréséhez.
Az emlékhelyet Szabó Réka képzőművésszel karöltve tervezték meg. Első körben öt személy, irodalmi, képzőművész, színházi szakember neve került fel a kis táblákra.
Az alábbiak kaptak kétnyelvű táblákat: Szontágh Pál, Arany János, Zichy Mihály, Paulay Ede valamint Pavol Országh Hviezdoslav.
Ők mindannyian felismerték és segítették a tragédia megjelenését, a mű népszerűsítését, kutatásaikkal hozzájárultak a szerző életének és művének megismertetéséhez – húzták alá. A tervek szerint a táblák sora évente gyarapszik majd.
Az emlékhely közepére került fafajta sem véletlen. Egykoron a csesztvei Madách birtokon állott egy több száz éves krími hars, annak árnyékában sokat pihent a drámaíró. Itt vetette papírra verseit, filozofikus gondolatait. „Alatta írt és boldog volt” – húzta alá Jarábik Gabriella.
Praznovszky Mihály irodalomtörténész az emléknappal kapcsolatban kifejtette:
140 évvel ezelőtt Paulay Edének köszönhetően a színpadon egy új ember tragédiája születet, kezdte el világkarrierjét. Szerte a világon immár több mint hatezerszer adták elő a darabot.
Az átadott panteonnal kapcsolatban elmondta: „rendkívül a magyar irodalom, a képzőművészet, a zeneirodalom, színháztörténet Madách ihlete vonatkozásai. Tehát van lehetőség az emlékhely bővítésére.”
A nap zárásaként A föld hangjai performansz mutatkozott be.
A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma az idei esztendőben számos rendezvényt szervezett az emlékévhez kapcsolódóan. Mások mellett vándorkiállítás rendeztek, mely az idő elteltével bejárta szinte az egész Felvidéket. Pozsonyban egy sokrétű tárlatot nyitottak. A programok sora folytatódik, október 4-én és másnap, október 5-én például nemzetközi konferenciának ad otthont az alsósztregovai Madách-kastély.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
