Pécsi L. Dánielnek a címertan tudójának jelszava ez. S tegyük hozzá, nekünk s utódainknak történelmi jelkép is egy-egy címer, mely egyben óva int a múltból a jelenbe és a jövőbe tekintés intelmeivel. S gyökereket, az eredet jelképeit kell, hogy dokumentálja.
„A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.”
Párkányban a Szent Imre herceg védőszentje templomának plébániahivatala is megkapta a címerét.
Dr. Fóthy Zoltán esperes Pécsi L. Dániel címerkészítővel egyeztetve a plébánia lelkipásztori központjában mutatta be az érdeklődő közönségnek, hívőknek és nem hívőknek a plébánia új címerét.
Pécsi L. Dániel neve Kárpát-medence szerte ismert sokoldalú tevékenységéről, működéséről, de az utóbbi húsz évben főleg címerek, jelképek készítése kapcsán járja Erdély, az anyaország, de a Felvidék tájait is, és természetesen a honismereti rendezvények, túrák mindenkori résztvevőjeként járja a Kárpát-medencét. A címertan, heraldika iránti vonzalmáról, előzetes kutatásairól és e témakörbe tartozó kapcsolatairól így vall a művész:
„Az 1980-as évek közepétől irányult figyelmem a címertan/heraldika elmélyültebb tanulmányozása felé. Az áttörést az 1990-es rendszerváltozás hozta magával. Ekkor ugyanis elemi erővel tört fel az igény a több évszázados nemzeti címer visszaállítására és a különböző egyházi és világi vonatkozású közösségi jelképek megalkotására. 1991-ben kapcsolódtam ezekhez a törekvésekhez. 1993 óta tervezek egyházi és világi vonatkozású jelképeket. 1996-ban és 2000-ben látvány- és arculattervezője voltam a Magyar Reformátusok III. és IV. Világtalálkozójának. 2000-ben elkészítettem azon református egyháztestek jelképeit, melyek még rendelkeztek ezzel.
2007-ben addigi munkásságom szakmai elismeréseként, jelképművészként felvettek a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) Iparművészeti Tagozata Grafikai Szekciójába, amelynek köszönhetően megillet a szerzői jog védelme.”
Majd kérdésemre hosszan sorolja kiállításait, elismert művészek, kutatók körében szerzett tanulmányait, melyek hozzásegítették a témában való egyre nagyobb elmélyedéshez. Eddigi életműve szakszerű összefoglalóját a TRIANONI SZEMLE szakfolyóirat 2021-es évi harmadik különszámában
Fotó: Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
„Nemzetegyesítés címerekkel” címmel megjelent tanulmányában ismertette.
Párkányban ezen új címer bemutatásakor is ezt a fontos érvet emelte ki, hogy ilyen városban, egyházközösségben, ahol együtt élnek szlovákok és magyarok, a címer lehet a nemzetegyesítés egyik eszköze.
A kivetített és nyomtatásban is megjelent címer szimbólumait ismertetve elmondta,
a jelképben megjelenik a hármas halomban a Pilisi hegyek és a Szent István-monogram, a templom védőszentje, Szent Imre, a város jelképe, valamint a biblia szellemi üzenete a Szentlélek szimbólumával – s mindez színekkel is jelezve. A Dunát ábrázoló kék sávban a felirat:
A.D. Szent Imre Római Katolikus Plébánia 2023.
S a jelkép közepén magyarul és latinul Szent István jelmondata:
’GLORIOSAM TUAM PENITUS EXALTABIS CORONAM”
KORONÁDAT NAGYON DICSŐSÉGESRE FÖLMAGASZTALOD”
Pécsi L. Dániel büszkén és örömmel mondta, hogy a városi Szent Imre Egyházi Óvodának több mint tíz éve állandó vendége, főleg az ott megtartott Király Napokon, de ő alkotta meg az óvoda címerét is, s ez az alkotás a városban már a harmadik. A Felvidéken Ógyallán és Búcson a református egyház címerét tervezte meg, de már vannak felkérések más egyház illetve intézmény részéről is. Pécsi L. Dániel méltán kapta 2019-ben
„a Kárpát-medence számos egyházi és világi vonatkozású közösségi jelképének megalkotását magába foglaló tervezőművészi pályafutása elismeréseként” az Áder János köztársasági elnök által adományozott MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZTET.
A címer bemutatón jelen volt a város polgármestere, Szabó Eugen, aki megköszönte a művész munkáját, mellyel nagyban hozzájárul a város értékeinek gyarapításához.
Fóthy Zoltán esperesplébános zárszavában elmondta, hogy e jelképről rövidesen megjelenik egy közel tízoldalas tanulmány, melyet magyar és szlovák nyelven adnak ki.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
