Mátyás király egykori Corvina könyvtárának két újabb darabja, valamint Isztambul legkorábban készült, tíz képből álló panorámaképe vált elérhetővé a közönség számára az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális gyűjteményében.
Törökország 1869-ben négy, 1877-ben pedig tizenkét corvinát adott vissza Magyarországnak Hunyadi Mátyás Corvina könyvtárának egykori darabjai közül, most pedig a Topkapi Szeráj könyvtárából az OSZK megkapta az ott őrzött két corvina teljes digitális másolatát, amely mérföldkőnek számít a magyar és nemzetközi corvinakutatás viszonylatában – idézte fel Hoppál Péter, a török-magyar kulturális évad 2024 kormánybiztosa, a corvinákat és a panorámaképet az OSZK-ban bemutató hétfői sajtótájékoztatón.
Hoppál Péter kiemelte: bő másfél évszázados szándék, hogy a világon „szétszóródott” corvinaállományt valamilyen formában sikerüljön újra integrálni.
A kormánybiztos arra kérte a török kollégákat: segítsék, hogy a jövőben a magyar szakemberek közösen kutathassanak törökországi intézményekben az ottani kollégákkal középkori kéziratos vagy nyomtatott kincsek után a helyi állományokban.
A magyar-török kulturális évad apropóját Magyarország és Törökország 1923-as diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója adja.
„A centenáriumra épülő programsorozat lehetőséget ad a magyar és a török kultúra közös ünneplésére abból az alkalomból, hogy két csodálatos dokumentumcsoport, az Isztambulban őrzött corvinák és a könyvtárunk gyűjteményében megtalálható, 19. századi városfotók szabadon elérhetővé, letölthetővé, kutathatóvá és élvezhetővé váltak mindenki számára az online térben” – hangsúlyozta Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.
C. Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete úgy fogalmazott: a most bemutatott digitális kincsek mind a török-magyar kapcsolatok, mind a két ország történelme szempontjából kiemelkedően fontosak. A fotótörténeti ritkaságról szólva isztambuliként külön köszönetét fejezte ki az OSZK-nak azért, hogy „a történelem poros polcairól lehozta és bemutatta nekünk ezeket a nagyszerű fényképeket”.
Hunyadi Mátyás Corvina könyvtárát 2006-ban az UNESCO Világemlékezet listájára is felvették.
A Topkapi Szeráj könyvtárából az OSZK-nak digitálisan átadott két corvina közül az egyik a számos térképet tartalmazó Ptolemaios: Geographia firenzei kódex. Ez Vitéz Jánosé volt és később került a királyi könyvtárba. A másik Rannusius Crispus II. Ulászló jelenlétében elhangzott prédikációja Budán. A kódex különlegessége, hogy Budán készült, így tükrözi a budai könyvkészítés állapotát is Mátyás király halála után.
Az egykori könyvtár nagyjából 220 fennmaradt corvinája Európa és az Egyesült Államok könyvtáraiban, ötven gyűjteményben található meg, feldolgozásuk és összegyűjtésük húsz évvel ezelőtt indult meg.
Magyarországon öt közgyűjteményben ötvenöt corvinát őriznek, ebből harminchetet az Országos Széchényi Könyvtárban.
A Magyar-Török Kulturális Évad tekintetében részletgazdag egyeztetést tartottunk V. Németh Zsolt államtitkár, miniszterelnöki biztos, Antal Andrea a Hungarikum Főosztály vezetője, Igyártó Gabriella a Népművészeti Egyesületek Szövetsége ügyvezető igazgatója és Kocsis Enikő a Fitos Dezső Társulat művészeti vezetője között. (Fotó: HP FB)
2020-ban indult el a Bibliotheca Corvina Virtualis internetes szolgáltatás, amelynek célja, hogy Mátyás uralkodói könyvtárát, a Bibliotheca Corvina fennmaradt és azonosított köteteit bemutassa. Az OSZK-ban őrzött corvinák mellett a másik négy magyarországi gyűjteményben őrzött 18 kötet teljes képállománya is elérhető a szolgáltatásban, valamint a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek is engedélyezte az ott őrzött kilenc corvina közzétételét. 2022-ben újabb 37 digitális másolatot sikerült megszereznie az OSZK-nak, tavaly pedig további 26 digitális kódexet rendeltek meg.
A beszerzett anyagok feldolgozása folyamatosan zajlik, a honlapra felkerülő kódexet magyar és angol nyelvű tartalmi leírással látják el a szakemberek, a multimédia menü alatt pedig számos kisfilm is megtalálható.
A sajtótájékoztatón bemutatták a könyvtár fotógyűjteményében talált, Isztambult ábrázoló fotótörténeti kuriózumot is, amely 1869-ben a Galata-toronyból készült.
A képeket báró Révay Ferenc egyik albumának digitalizálása során találták. A hivatásos fényképészek által készített, mintegy 800 felvételt tartalmazó 11 album megörökíti Révay Ferenc Kelet-Mediterrán térségben tett utazásait a kiegyezés körüli években. A képek betekintést adnak a korabeli Algéria, Egyiptom, Palesztina, Isztambul, Mekka és Medina építészetébe, a mediterrán és a közel-keleti térség jellegzetes világába, de két albumban a Révay család tagjairól és a felvidéki kastélyokról is találhatók képek.
Az 1869. évi, bőrkötéses, rézcsatos, Révay Ferenc monogramját viselő kötet összesen 41 felvételt tartalmaz Isztambulról Pascal Sébah fényképész sorozatából. A 10 látkép, amely egymás mellé állítva egy csaknem 300 fokos panorámaképet alkot, egyetlen eddig ismert, online megtekinthető felvétellel sem azonos. A kutatók szerint a sorozat a legkorábbi panorámakép a városról, amely teljes egészében megmaradt az utókornak.
A további kutatások érdekében mindenképp szükséges a teljes nemzetközi szakirodalom feltárása, de kétséget kizáróan állítható, hogy a Révay Ferenc-hagyaték nemzetközi tekintetben is kiemelkedő fotótörténeti kuriózumnak számít – hangsúlyozták az eseményen kiadott közleményben.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az OSZK fotótér elnevezésű digitális fényképadatbázisában Révay Ferenc tizenegy úti albumának a közkincs kategóriába tartozó képei minden érdeklődő számára díjmentesen és szabadon hozzáférhetők.
(mti/Felvidék.ma)
