Hatalmas szolidaritásról tettek tanúbizonyságot mindazok, akik csatlakoztak az Egy táska női szeretet elnevezésű adománygyűjtéshez. Társadalmunkat a megosztottság, a fásultság, a bizalmatlanság és érdektelenség tartja a markában, de bebizonyosodott, hogy a jószívű segítőkészség és az egymásra figyelés igenis él még bennünk! Idén 587 szeretettáska gyűlt össze s került a megfelelő kezekbe.
„Nagy öröm, hogy harmadjára is sikerült megszervezni és lebonyolítani az adománygyűjtést. Szívet melengető, hogy nyilvántartásunk szerint idén 587 táska szeretet utazza be Felvidéket és jut el olyan lányokhoz és nőkhöz, akiknek a menstruációs termékek megvásárlása luxus, vagy egyáltalán nem engedhetik meg maguknak. Hatalmas köszönet mindenkinek, aki megnyitotta szívét, vásárolt egy táska higiéniai terméket s leadta gyűjtőpontjaink egyikén” – fejezte ki háláját Gergely Papp Adrianna, a Magyar Szövetség Nőtagozatának elnöke.
A Nőtagozat elnöke és alelnöke megyei képviselők is, így a jövőben megyei szinten igyekeznek elérni, hogy Nyitra és Kassa megyék hogyan tudnának előrelépni a menstruációs szegénység felszámolása felé. Vannak pozitív példák, például Besztercebánya megyében már asztalra került a téma.
„Ahogyan a WC-papír és a szappan is ALAP higiéniai termékek, úgy a menstruációs termékek is azok. A fejünkben azért nem ez a kép él, mert “csak” a társadalom felét érinti ez a biológiai folyamat, ám itt az ideje, hogy ezt helyre tegyük. Nagyon hasznosnak mutatkozik, hogy már harmadik éve szervezzük meg az adománygyűjtést, mert azóta a közbeszédben is gyakrabban felbukkan a téma, már nem teljesen ismeretlen fogalom a menstruációs szegénység, s már nem kelt megütközést, ha egy posztban a ’menstruáció’ és a ’betét’ szavakat használjuk” – mutatott rá Bauer Ildikó, a Nőtagozat alelnöke.
Kiemelte: az idei gyűjtéshez Nyitra megye alelnöke is csatlakozott, vele együtt keresni fogják a megoldásokat megyei szinten, sőt, jövőre országos kezdeményezéssé nőheti ki magát.
Az adománygyűjtést Bokor Réka koordinálta. Elmondta, az idei évben minden eddiginél több gyűjtőpont működött. A Szövetség a Közös Célokért irodahálózata adta a gyűjtőpontok gerincét, magánszemélyek pedig egy űrlap kitöltésével tudtak csatlakozni.
„A csatlakozók mind olyan nők voltak, akik saját településükön összetartják a kisközösség szövetét, kezdeményezők, és hajlandók voltak megmozgatni kapcsolati hálójukat. Voltak iskolák, ahol osztályonként állítottak össze szeretettáskát, de, mint megtudtam, Párkányban egy mérnök úr is hozott négy táskát! Érsekújvári gyűjtőpontunk kiemelte, sok táskát férfiak adtak le, “feleségem, lányom, anyósom” küldte üzenettel. A szociálisan érzékeny férfiak is bekapcsolódtak hát!” – avatott be a részletekbe.
A gyűjtést a tavalyihoz hasonlóan idén is nagy betétadománnyal támogatta a Rozsnyói járás egyik legnagyobb munkáltatója, az Essity Slovakia Kft. A Pro-Le Ti társulás osztja el adományukat a felső-gömöri régióban, ahol szintén nagy igény mutatkozik a szeretettáskák iránt.
Dunamocson az alapiskola volt a gyűjtőpont
„Sokan kérdezték az adománygyűjtésről azt, hogy van-e egyáltalán létjogosultsága, hiszen ez a mai világban már nem probléma. A nagy tanulság épp itt rejtőzik: azért hisszük róla, hogy MÁR nem probléma, mert MÉG mindig tabu” – húzta alá.
„A fiatal lányok azt kell, hogy lássák, szégyenkezés nélkül lehet beszélni a témáról, hiszen a menstruáció a világ legtermészetesebb dolga. Látniuk kell, hogy bátran kérhetnek segítséget. Társadalmunk fejletlenségét jelzi, ha a problémát nem kezeli, hanem vesz róla tudomást” – véli Bokor Réka.
Tájékoztatott: az elosztás a nyugati országrészben már lezajlott, jelenleg Szepsitől keletre folytatódik.
Az elosztást a következő szervezetek segítették: Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja – Rimaszombat, Szentpéteri Református Misszió, Párkányi Plébániai Karitász, Dunaszerdahelyi Plébániai Karitász, Jó Pásztor Ház, Vöröskereszt, Párkány, Somorja, Komárom és Ipolyság városok szociális osztályai, Sárkányfalva, Libád, Ipolyvarbó, Köbölkút, Udvard községek önkormányzatai.
Nagytárkány
Ezen felül alap- és középiskolákkal is együtt dolgoztak, meglepően sok pedagógus, intézményvezető jelezte, hogy számukra egyáltalán nem ismeretlen a probléma. A következő mondatok mind az idei elosztás során hangzottak el:
„Ha a táblához hívok egy-egy lányt, de ülve marad, már tudom, mi lehet a probléma.”
„Jellemzően a tanári kar női tagjai maguk szoktak plusz betéteket vásárolni, hogy ha a lányok kérnek, legyen mit adni.”
„Vannak lányok, akik nemhogy a betétet nem tudják, hogyan kell használni, de nemrégiben gyűjtöttünk nekik bugyikat, mert bugyijuk sem volt.”
A Nőtagozat, a Szövetség a Közös Célokért és a Pro-Le-Ti polgári társulások ezúton is köszönetüket fejezik ki mindenkinek, aki segítette a gyűjtést és az elosztást!
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
