Szlovákiának nincs szüksége a NATO-ra, inkább, a NATO-nak van szüksége Szlovákiára. Az Európai Unió nem egyenlő, szuverén államok szövetsége, hanem a nemzetek börtöne – véli Milan Náhlik elnökjelölt.
Szerinte a köztársasági elnöknek a nép oldalán kell állnia. A jelölt a külpolitikát és a nemzetközi szerződések ratifikálását tartja a legfontosabb elnöki jogkörnek, de szerinte mindegyik fontos. Aláírná a választási rendszer megváltoztatását. A Náhlikkal készült interjú az elnökjelöltekkel készített interjúsorozat keretében készült.
Ön szerint mi a szlovák államfő legfontosabb feladata?
Úgy ellátni az elnöki funkciót, hogy Szlovákia lakossága úgy érezze, az elnök olyan államférfi, aki az emberek oldalán áll. Vagyis nem a politikai és hatalmi céljaikat hirdető politikai táborok, hanem az emberek mellett.
Az államfő mely jogkörét tartja a legfontosabbnak, és melyiket a legkevésbé, esetleg melyik jogkörrel nem élne?
A külpolitikát és a nemzetközi szerződések ratifikálását tartom a legfontosabbnak. De minden hatáskör fontos, és döntő lehet abban az pillanatban, amikor éppen szükség van rá.
Egyes pártok a parlamenti választási rendszer módosítását javasolják. Helyesnek tartja ezt az elképzelést, államfőként aláírná ezt a törvényt?
Igen. Nekem nincs ezzel semmi bajom, aláírnék egy ilyen törvényt, ha olyan változtatásokat tartalmazna, amelyek az új választási rendszerben előnyösek lennének. Azt is el tudom képzelni, hogy olyan jelölt is induljon parlamenti képviselői helyért, aki nem szerepel egyetlen politikai párt listáján sem, hanem független jelölt.
Hogyan viszonyul az ország NATO- és EU-tagságához? Már 20 éve tagok vagyunk.
Szlovákiának nincs szüksége a NATO-ra, épp ellenkezőleg, a NATO-nak van szüksége – több okból is – Szlovákiára. A legfontosabb, hogy a NATO Ukrajnában közvetett hadviselést folytat Oroszország ellen, és ennek tükrében minden tagállam fontos a NATO számára. Ez a NATO és Oroszország közötti háború azonban fizikailag és gazdaságilag is pusztító lesz Szlovákiára nézve. Az egyetlen lehetőség, ha semlegesek maradunk, azaz katonailag nem veszünk részt a háborúban, ezért Szlovákia számára az lenne a legelőnyösebb, ha kilépne a NATO-ból. Ami az EU-t illeti, fontos tudatosítani, hogy ez egyáltalán nem az egyenlő és szuverén államok szövetsége, mint ami az eredeti elképzelés volt. Ma azt tapasztaljuk, hogy az EU globális politikai szervezetté vált, amely megszabja az egyes tagállamoknak, mit tehetnek, és mit nem. Az EU mai működési elveit Magyarország példája mutatja, amely úgy döntött, hogy kimondja véleményét Ukrajnáról, és nemet mond az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagra. Az európai eliten keresztül azonnal nyomást gyakoroltak Magyarországra, hogy elérjék a céljukat, szó szerint maffiamódszereket alkalmaztak, amikor Magyarországot a magyar valuta megtámadásával, a gazdaság tönkretételével, a befektetők elvesztésével stb. fenyegették meg. Ez a példa szépen mutatja, hogy a képzeletbeli egyenrangúság az EU-ban csak addig érvényes, amíg mindennel egyetértünk, amit mondanak. Ennek semmi köze a demokráciához, az EU ma a nemzetek börtöne, a rabság a legtalálóbb szó. Elhatároztam, hogy államfőként szembeszállok ezzel a diktátummal.
Az államfő egyben a fegyveres erők főparancsnoka. Mit gondol a hadsereg költségvetéséről, modernizálásáról, erősítéséről, tekintettel a keleti határunkon túl zajló történésekre?
A szlovák hadseregnek megvan a szerepe és a létjogosultsága az állami struktúrában. Jelenleg a NATO tagjai vagyunk, és ebből adódóan bizonyos kötelezettségek és feladatok hárulnak a hadseregünkre. El tudom azonban képzelni, hogy a szlovák hadsereg nem lenne tagja a szövetségnek, és mégis képes lenne minden feladatot ellátni az állam külső és belső védelme terén.
Mit gondol Ukrajna segítéséről? Támogatja az uniós csatlakozását? Az unió rábólintott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Ukrajna a világ 50 legszegényebb országának egyike, ez a világ egyik legkorruptabb állama, ráadásul a demokrácia is nagyon rossz állapotban van. A tényeknek ez a koktélja teljességgel összeegyeztethetetlen még a legoptimistább elképzeléssel is Ukrajna EU-tagságát tekintve. Azzal, hogy pénzügyileg és katonailag segítjük Ukrajnát, csak egy olyan katonai konfliktust hosszabbítunk meg, amelynek végzetes következményei lesznek Szlovákiára nézve is. Ukrajnának csak úgy lehet segíteni, ha azonnal megkezdődnek a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között.
Az államfőnek ellensúlyt kell képeznie a kormánnyal szemben? Ha igen, miért?
Az államfőnek mindenekelőtt az emberek, a lakosság oldalán kell állnia, akiktől a mandátumát kapta. Az, hogy ellensúlya lesz-e a kormánynak, attól függ, hogyan bánik a kormány az emberekkel. Ha a kormány olyan törvényeket terjeszt elő, amelyek nem előnyösek a társadalom számára, az államfőnek hatékony ellensúlyt kell képeznie, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell használnia hatásköreit, hogy megvédje a társadalmat a kártékony törvényektől, amelyeket egy ilyen kormány el akarna fogadni.
Az államfőválasztáson 11 jelölt indul, Andrej Danko, Patrik Dubovský, Forró Krisztián, Štefan Harabin, Ivan Korčok, Marian Kotleba, Ján Kubiš, Igor Matovič, Milan Náhlik, Peter Pellegrini és Róbert Švec.
(TASR/Felvidék.ma)