Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára azt szeretné, ha a szövetség tagállamai közös többéves kötelezettséget vállalnának, hogy a jövőben évente úgy, mint eddig, legalább 40 milliárd euróval fogják támogatni Ukrajnát, s ezt a terhet egyenlő mértékben osztanák el egymás között.
„Bízom abban, hogy a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozóján el tudunk fogadni egy ilyen döntést” – jelentette ki Jens Stoltenberg pénteken Prágában a szövetség külügyminisztereinek informális találkozója utáni sajtótájékoztatón.
A NATO továbbra is dolgozni fog azon, hogy Ukrajna mihamarabb a szövetség tagja lehessen, s ezzel megteremtse saját biztonságát – szögezte le Jens Stoltenberg. Hangsúlyozta: az ukránok önvédelme nem jelenti a háború eszkalációját, hanem az ország alapvető joga.
Csehország támogatja a NATO terveit, s továbbra is minden területen kiáll Ukrajna mellett – nyilatkozta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a sajtótájékoztatón.
Újságírói felvetésre, volt-e visszhangja annak, hogy hétfőn a külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán többen támadták magyar kollégájukat Budapest Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt, Jan Lipavsky azt válaszolta: a NATO-nak nem célja megakadályozni, hogy Magyarország valamit elérjen, hanem az, hogy a vitás kérdésekben megegyezés szülessen. „Biztosíthatok mindenkit, hogy a mai ülésen senki senkit nem támadott” – mondta a cseh külügyek irányítója.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az ukrajnai háború az orosz agresszió következtében „a nemzetközi biztonság kritikus pillanatait éli”, és úgy vélte, hogy „a tét már nem lehet nagyobb”. Leszögezte: az Egyesült Államok és a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. „Ukrajna nincs egyedül, vele van a demokratikus és a szabad világ” – húzta alá a miniszter szintén a sajtótájékoztatón.
Az amerikai miniszter azt mondta, hogy a mostani prágai tanácskozás „termékeny és hasznos” volt, és jól előkészítette a washingtoni NATO-csúcstalálkozót.
(MTI/Felvidék.ma)
