Bény községnek történelmi múltja a leggazdagabb az egykori Esztergom vármegye települései közül. Több legenda fűződik a „kutacska” zarándokhelyhez, az avar sáncokhoz, a XII. században épült, s a Felvidéken egyedülálló rotundához, körtemplomhoz, de a kéttornyú Nagyboldogasszony-templom is a legősibb templomok egyike. 

A település másik nagy értéke az egyedi népviselet, amiért „kurtaszoknyás falu”-nak nevezik, a többi öt településsel együtt. Elsősorban viseletük és hagyományaik fonták szorosra a hat falu – Kéménd, Garampáld, Kisgyarmat, Kőhídgyarmat, Bart és Bény – összetartozását.

Ez utóbbiban rendezték meg a III. Kurtaszoknyás falvak és barátaik találkozóját az impozáns szabadtéri színpadon.

Az ünnepségen köszöntőt mondott a rendezvény védnöke, Herbácskó Anita polgármester és Mocskos Éva, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának alelnöke.

A polgármester köszöntőjében elmondta, hogy mennyire fontos a múlt értékeinek őrzése, átadása. S a legfontosabb egy településen az összefogás, az együttműködés. Köszönetet mondott a mindenkori értékőrzőknek, azoknak a fiataloknak, akik most átvették a stafétabotot, s új lendülettel szervezik a falu kulturális életét. Majd bemutatta a színpadra vonuló minden korosztály bényi viseletét.

A találkozónak vannak történelmi előzményei. Csókás Feri bácsi neve Kárpát-medence-szerte ismert volt, mert autentikus néprajzosként egész életében szülőfaluja, Bény értékeit kutatta, mentette, népszerűsítette konferenciákon, fesztiválokon. A kurtaszoknyás népviseletet, hagyományokat már az egykori gombaszögi és zselízi fesztiválokon is bemutatta csoportjaival.

Amikor a szocializmus új divatjai, hullámai csaknem teljesen tönkretették a hagyományos paraszti települések közösségéltető világát, Csókás Feri bácsi hitt az akkor lehetetlenben. A 90-es évek elején biciklivel bejárta az öt falut, hogy felhívja a figyelmet: a régi szokásoknak, viseletnek nem szabad feledésbe merülniük. Szavai nyomán ifjak és vének, kicsik és nagyok, sőt akkori polgármesterek mozdultak meg. Minden falu előszedte a régi jellegzetes táncát, szokását, és színpadra vitte. A kurtaszoknyás falvak találkozói ekkor vették kezdetüket. Minden évben más faluban szervezték meg a találkozót, s a Csemadok járási rendezvényein is felléptek. Szenzáció volt e programban a polgármesterek tánca is.

Feri bácsi halála után utódai – akiket ő vitt bele a szervezésbe –, a Koczka házaspár folytatta a faluban a hagyományőrző programokat. Ők már a népviseleti bemutatókat tartották fontosnak és nagyszabású találkozókon jöttek össze más tájegységek népviseletét őrző csoportok is.

Pár éve megalakult a felnőttekből álló Rozmaring Néptáncegyüttes. Ebben az évben új vezetőség került a Csemadok élére, akik nagy elánnal láttak hozzá a község kulturális életének fellendítéséhez, és természetesen folytatják a találkozókat is.

Az idei találkozón sajnos a kurtaszoknyásokból csak a kéméndiek szerepeltek. A Gyöngyösbokréta nagyon szép eredeti ruhákban előadott népdalokkal örvendeztette meg a közönséget. A fiatalok pedig, a Bokréta néptánccsoport már hosszú évtizedek óta Jarábik Zoltán vezetésével őrzik nemcsak a viseletet, de a vidék régi táncait is. S ők már visszatértek az eredeti szoknyahosszhoz, ismét térdig érő lett a táncosok szoknyája.

A rendezvényre visszajáró meghívott csoportok jöttek el. Legmesszebbről a Csemadok nagykéri szervezetének Kis Mórinca nevű népes csoportja, amelyben még más Zoborvidéki falvakból is szerepelnek óvodások, szebbnél-szebb népviseletben.

További szereplők voltak a Csemadok érsekújvári vegyes éneklőcsoportja, a berencsi Pimpimpápa tánccsoport, a Csemadok Dallos éneklőcsoportja Muzsláról, a Pásztortűz néptánccsoport Nánáról, a bényi Rozmaring  néptánccsoport, a Búzavirág Nyugdíjas Klub éneklőcsoportja, a Sústya citerazenekar Naszvadról, továbbá egyéni szereplők, mesemondók, énekesek helyből (Manczal Blanka), Érsekkétyről (Németh Enikő), Chronek Dávid (Köbölkútról).

Sokszínű, nagyon szép volt ez a népviseleti kavalkád Bényben. Elismerés és dicséret azoknak, akik a népművészetet, a tiszta értéket, kincset őrzik.

S mint Mocskos Éva elmondta, mindig legyenek utódok, akiknek átadják ezt a viseletet. Ez a nem változó divat őrzi meg, és adja tovább az egykori emberi jellem, erkölcs legnagyobb értékeinek jelképét.

A fotókat készítette Mocsi Adrianna és Herbácskó Norbert.

(Dániel Erzsébet)