2022-ben az alkoholfogyasztás okozta mentális problémák miatt szorultak a legtöbben pszichiátriai intézeti kezelésre. Ennek okán 10 570 beteg került kórházba, ők az összes eset több mint egynegyedét alkotják. A pszichiátriai rendelőket felkereső betegeknek viszont mindössze hét százalékát kezelik ezzel a diagnózissal, derül ki az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) adataiból, melyekre a Drogfüggőség-kezelő Központ (CPLDZ) hívta fel a figyelmet.
Az alkoholfogyasztás számlájára írható pszichés és viselkedési zavarok közé sorolt esetek túlnyomó többsége addikciós szindróma, azaz szenvedélybetegség. „Feltételezhető volt, hogy a járóbeteg-ellátásban is dominál majd az alkoholfüggőség diagnózisa, mivel az intézeti kezelésből való elbocsátást követően minden beteg számára javasolt a pszichiátriai rendelőben három napon belül történő jelentkezés. Az adatok szerint azonban az ambulánsan kezelt diagnózisok között az alkoholfüggőség csak az ötödik a depresszió, a szorongásos és egyéb pszichés zavarok után” – közölte Ľubomír Okruhlica, a Drogfüggőség-kezelő Központ munkatársa.
Szerinte azok a betegek, akik nem folytatják a kezelést ambulánsan, a visszaesés veszélyének vannak kitéve.
Az alkoholfogyasztás miatt szükségessé vált kórházi kezelések több mint a fele (57,4 százalék) 14 napnál rövidebb ideig tartott. Okruhlica szerint azonban ezekben az esetekben nem beszélhetünk függőségkezelésről. A fekvőbeteg-ellátás akut állapotban lévő betegeket fogad, akiknél legalább néhány napos kórházi ápolásra, úgynevezett detoxikációra és az elvonási tünetek kezelésére van szükség.
„Magának a függőségnek a gyógyításához nélkülözhetetlen a pszichiátriai rendelőkben folytatódó, heteken-hónapokon át tartó kezelés, ami döntő fontosságú a szenvedélybetegeknél az absztinencia fenntartása szempontjából” – hangsúlyozta Okruhlica.
(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk)
