Október 9-e a párkányi csata évfordulója. Minderről talán még most sem szólnak a magyar történelemkönyvek. A százötven éves török uralomról igen, de hogy Magyarország felszabadulása Bécs ostromától Buda felszabadításig hány hadjáraton keresztül történt, erről nem nagyon voltak történelmi adatok.
Bécs felmentése után Párkányba érkeztek Sobieski lengyel király csapatai, ahol 1683. október 7-én lezajlott a párkányi ütközet.
Október 9-én ugyanitt a császári sereg segítségével újra a török elleni támadásra került sor, mely óriási török veszteséggel végződött.
A párkányi vereség annyira megrémítette Esztergom török őrségét, hogy nyugodtan tűrte, hogy a keresztény sereg október 13-án egy órányira a várostól hidat verjen a Dunán.
Esztergom bevétele október 27-én történt, s a győztes csapat már október 27-én szabadon elvonulhatott Buda felé. 1686-ban Buda ostromával véget ért a 150 éves oszmán uralom.
A párkányi csatáról sem a régi rendszer idején, de még a legújabb könyvekben sem írtak, hiszen egy rövid ütközet zajlott ama nevezetes két napon. A város régi és mai lakosai sem tudtak mindaddig, amíg a lokálpatrióta Bartusz Gyula mérnök nem kezdeményezte a városi önkormányzatnál egy történelmi emlékmű állítását a csata 310. évfordulóján. Sikertelenül.
Az ő szorgalmazására a következő kerek évfordulón a 2001-ben megalakult LIMES – ANAVUM Kulturális Társulás vette kezébe az emlékmű állításának ügyét, ám a városi önkormányzat ekkor sem támogatta azt.
S ekkor vette kezdetét a társulás által évente szervezett történelmi konferenciák folyamata, ismert történészek bevonásával, a párkányi csata történetéről. 2004-ben megalakult a társulás mellett az emlékbizottság. Öt évig tartó, harccal, nyilvános gyűjtéssel, lengyelországi kapcsolatokkal és segítséggel, melybe Magyarország is beszállt, sőt a szlovák állam is. Végezetül a város is pénzbeli támogatást adott, és létrejött a Sobieski park. (Azóta a társulás még három lengyel vonatkozású emlékművet állíttatott: Esterházy János emlékkövét, Andrzej Przewozník emlékkövét és a Lengyel menekültek emlékkövét).
2008. október 24-25-én nemzetközi konferenciával kezdődött az emlékmű avatása. Párkány régi városrészében, az esztergomi bazilikával párhuzamosan, a templom mögött lett felállítva III. Sobieski János lengyel király bronz lovas szobra.
A Győrfi Lajos szobrászművész által készített egyedülálló párkányi szobor lett az ország első lovas szobra.
Az ünnepélyes avatás is nemzetközi eseménnyé vált: lengyel, magyar és szlovák részvétellel, szentmisével.
2008 után még három lengyel–magyar történelmi emlékmű került a parkba, s 2019-ig minden évben megemlékezésre került sor, melyet az emlékművet állító polgári társulás szervezett. Egy alkalommal a város is szervezett egy nagyszabású megemlékezést, de a költségek miatt ezt nem folytatta. A társulás tagjai több éven át fogadtak itt Magyarországról érkező lengyel turistákat, s Lengyelországból motoros történelmi zarándokokat, akik évente tiszteletüket tették királyuk emlékműve előtt.
Az utóbbi években az esztergomi Lengyel-Magyar Baráti Társaság vezetője évente itt emlékezik a párkányi csatára, Párkány város polgármesterével. Most is volt megemlékezés, de a várost senki más nem képviselte, csak a polgármester az esztergomi emlékezőkkel.
Sajnálatos dolog, hogy sem az emlékmű állítói, sem más civil szervezetek, középiskolák nem kapnak értesítést, hogy egy nagyobb szabású közös ünnepség szerveződhetne a város e jelentős történelmi emlékművénél.
A párkányi civil szervezetek a Csemadok, a Memoriae Patrum Honismereti Társulás, a Szövetség képviselői, a párkányi vásár miatt október 13-án délután helyezik el a tisztelet koszorúit az emlékműnél.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
