130 évvel ezelőtt, 1894. szeptember 23-án alakult meg a Lévai Katolikus Kör, mely 49 évig fejtette ki áldásos lelki és kultúrtevékenységét Léva közéletében. Sajnos már 8 évtizede annak is, hogy az akkori szocialista rendszer erőszakos módon beszüntette a kör működését, elkobozta a kör tagjainak adományaiból és munkájával épített impozáns székházát, melyet végül az 1970-es években teljes megsemmisülésre ítéltek.
Az 1946-tól eltelt idő sajnos sok mindent a feledés homályába merített, ahogy Madách Imre Az ember tragédiája egyiptomi jelenetében írja: „Egy évben a por csak néhány vonalnyi, egy században már néhány könyök. Pár ezredév gúláidat elássa, és homoktorlaszba temeti neved.”
2024. október 24-én a Lévai Szent László Kör azzal a céllal szervezett a lévai Reviczky Házban történelmi visszaemlékezést a 130 éve alakult Lévai Katolikus Körre, hogy letörölje ezt a több vonalnyi időréteget, a reánk maradt kordokumentumok és források alapján felidézze a kör tevékenységét, emlékezzen és tisztelegjen eleink tenni akarása előtt, valamint hogy a mai nemzedék erőt meríthessen felmenőink nemes szellemiségéből.
Müller Péter előadó köszöntője után a hallgatóság közös imával emlékezett a valamikori Léva társadalmi életében oly áldásos tevékenységet kifejtő kör valamennyi elhunyt tagjára. Majd az előadó vetített előadásával visszarepített bennünket az időben. Megismerhettük azokat a történelmi eseményeket és társadalmi viszonyokat, melyek a kör megalakulásához vezettek. A kordokumentumokkal és korabeli fotókkal gazdagon illusztrált előadásból képet kaptunk a kör sokrétű tevékenységéből, más felekezetek és helyi egyletek irányában tanúsított nyitottságáról, székház építő, újjáépítő és bővítő munkálataiból, kultúrtevékenységéből, műkedvelő gárdájának sikereiről és abból a hitbéli és szeretetteljes lelkületből, mely még ma is körüllengi a kör emlékezetét.
Fotó: Müller Éva
Megismerhettük a kör megalakítására szervezett mozgalom lelkét, Borcsányi Győzőt, legendás fejlesztői, Lakner László, Dodek János világi elnökök és Báthy László lévai plébános, de a további lelki vezetők, Szakács Viktor és Mischák István lévai plébánosok sokrétű tevékenységét is. Érdekességként azt is megtudtuk, hogy Kittenberger Kálmán, a híres afrikai vadász és vadászíró édesapja, Kittenberger Imre gondnoki szerepben a kör első vezetőségének tagja volt. A kör megalapította könyvtárát, megszervezte a rendszeres ismeretterjesztő és hiterősítő felolvasóestek sorozatát, amelyben nagy szerepet vállaltak a lévai kegyesrendi gimnázium tanárai. Továbbá zarándoklatok, színielőadások, teaestélyek, bálok, táncmulatságok és kamarakoncertek is tarkították a kör életét.
A hallgatóságot ámulatba ejtette az a tenni akarás és közös akarat, amivel a kör újonnan építendő székházára az 1904. január 24-i közgyűlésén tett határozatát, még az év május 18-án alapkőletétel, majd 1904. október 9-én a kör 10 éves jubileuma alkalmából székházszentelés és zászlószentelés követte. Ezzel tovább bővültek a kör közösségi életének lehetőségei.
Annak ellenére, hogy az I. világháborút követő lévai katonai összecsapások és beszállásolások, valamint az 1919-es csehszlovák impériumváltás nagyban megtörte a kör tevékenységét, 1921-ben elhangzott az indítvány: „Megszervezni az ifjúságot, körünk jövő reménységét egy állandó műkedvelői gárdába.” Id. Éder Kálmánnak, az ifjúság nagy barátjának vezetésével megtörtént, és ez az ifjúság kellemes otthont talált körünkben. 1926-ban a kör felavatta Léva város legelső egyesületi színpadát, amelyhez hasonlóval kevés város egyesülete dicsekedhetett, s kezdetét vette a nagy sikerű prózai és zenés színielőadások sorozata. A sportkedvelők számára a székház udvarán tekepálya készült.
Fotó: Müller Éva
1934-ben a 40 éves jubileumát ünneplő körnek már 417 tagja volt, könyvtára 1415 műből állt 1767 kötetben, s a könyvtár évi forgalma átlagban 10 ezer kötetet tett ki. 1934-ben a kör örökös tiszteletbeli tagjává avatta következő tagjait: Báthy László, Fludorovics Zsigmond, Rácz János, Borcsányi Győző, id. Tonhaiser Mihály, Pély István, Richter Ferenc, Dodek János, Ghimessy János, Svarba Endre, Nyuli József, Heckmann István, Frasch József, Guba János, Kuller Ferenc, Jónás Imre, Rónay János, Ondrejkovits Adolf, Éder Kálmán és Bakos Lajos.
A kör székháza nyitva állt mindenki előtt, vallásfelekezeti különbség nélkül. A Lévai Katolikus Kör a lévai felekezeti béke legerősebb bástyája volt. Erre tanúbizonyság az is, hogy színpadát és helyiségeit baráti és embertestvéri érzéssel szívesen bocsátotta rendelkezésre olyan más vallású egyesületeknek, melyek nem rendelkeztek saját otthonnal. Itt rendezte rendezvényeit, színielőadásait a Lévai Református Nőegylet, a Protestáns Leányegylet, a Lévai Női Mária Kongregáció, a Lévai Férfi Mária Kongregáció, a leány és fiú Szívgárda, a r.k. fiúiskola, a lévai zárdaiskola óvodásai, elemistái és polgáristái, a Lévai Magyar Tanonciskola Önképzőköre, a csehszlovák állami, később a magyar királyi gimnázium vagy annak Mária Kongregációja, a Lévai Temetkezési Egylet, és még hosszasan sorolhatnánk.
Fotó: Müller Éva
A II. világháború és a közelgő front egyre súlyosabban nyomta rá bélyegét a kör életére, a rendezvények egyre fogyatkoztak. 1944 decembere után pedig három hónapig állt a front Léván. A várost teljesen kiüríttette a szovjet katonaság, a lévaiakat Ipolyság környékére evakuálták. Ebben az időszakban sok kárt szenvedtek Léva épületeinek, lakóházainak otthon maradt berendezései, tárgyai, sok-sok lévai emlék ekkor veszett oda. Így volt ez a Lévai Katolikus Kör székházával és berendezésével is. Sajnos a javításra már nem kerülhetett sor, mert a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 25-én kiadott 51/1945 számú, az egyesületek létrehozását és feloszlatását szabályozó rendelete a Magyarországtól Csehszlovákiához visszakerült területen valamennyi magyar egyletet feloszlatott. A járási szervek, majd Léva város közigazgatási bizottságának határozata értelmében 1946 áprilisában 17 lévai magyar szervezet ingó és ingatlan vagyonának lefoglalásán túl az ingatlanvagyonnal rendelkező 7 szervezethez, köztük a Lévai Katolikus Körhöz is állami biztos (správca) lett kinevezve. A kör gazdag könyvtárának kis részét a tagok mentették meg, nagyobbik részének sorsa ismeretlen. Ekkor veszett oda a kör berendezése, gyönyörű tablói, a tiszteletbeli tagok arcképei és még hosszasan sorolhatnánk.
Fotó: Müller Éva
A beszüntetett kör épülete az 1950-es évektől a lévai CSEMADOK székházaként működött, majd 1974-ben a lévai plébánia, a lévai kaszinó és a lévai volt r.k. fiúiskola épületével együtt egy értelmetlen szanálás áldozata lett. Szomorú volt látni a szanálás korabeli fotóit, de az előadó Wass Albert Üzenet haza c. versének sorait idézve: „Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat”, elmondta, ha eddig falakat nem is tudtunk emelni, de a 2012 decemberében alakult, s ez idáig 207 rendezvényt szervezett Lévai Szent László Kör próbálja nagy elődje szellemiségét továbbörökíteni. A lelkes hallgatóság nagy tapssal jutalmazta a tartalmas előadást és a nagy kutatómunkát végzett előadót. Az esemény a „Győzelemről énekeljen…” kezdetű szép egyházi énekünk közös eléneklésével zárult. Majd kötetlen társalgás alakult ki a jelenlevők között. Felidézték a kör valamikori tagjaival, a kör székházával kapcsolatos személyes emlékeiket, élményeiket. Ezek számos új és érdekes információval szolgáltak az előadónak, melyek a Lévai Katolikus Kör áldásos tevékenységének eddig ismeretlen részletére, emlékére világítottak rá.
(Müller Péter/Felvidék.ma)
