Karácsony az ószövetségi prófétai jövendölések beteljesedésére hívja fel figyelmünket –emberi testben velünk az Isten. Isten meg tudja fogni az emberek szívét, új vágyakat tud kelteni bennünk, valami örök sóvárgást tud előidézni szívünkben (Dr. Bán Endre)
A történelem kezdetén Isten Megváltót ígért a bűnbeesés után. Azt akarta, hogy az emberek várják eljövetelét.
Jézus Krisztus megtestesülése beteljesítette a várakozást…Őt kell ezért hirdetnünk minden népnek és nemzetnek.
E sorsdöntő esemény jubileumára készülünk a 2025. év szent évként való megélésére. Bár Krisztus születésének pontos dátumát nem ismerjük igazán, de a keresztény időszámítás vele kezdődik, aki mint a béke fejedelme jött közénk. A viszonylagos PAX ROMANA – RÓMAI BÉKE helyébe a szívek felszabadítását és békéjét hozta. Bár a Római Birodalom állandó háborúskodással megszerezte az akkor ismert világot, a fegyverek és erőszak békéjét tartotta fenn. Mégis mikor Jézus megszületett, nem viselt háborút a birodalom egyik égtájában sem. Ezt jelképezte a harc istenének római templomában mind a négy kapu bezárása, mivel mikor hadakoztak, az égtáj felé kinyílt a kapu. Tény, hogy a birodalom terjeszkedése alatt egyetlenegyszer volt zárva mind – és ez volt Krisztus eljövetelének ideje. A történelem kezdetén Isten megváltót ígért a bűnbeesés után.
Időközönként – huszonöt év gyakorisággal jubileumi szent évet tartunk, amelynek gyakorlata immár hétszáz évre tekint vissza.1300-ban hirdette meg az akkori pápa először.
Eleinte az ószövetségi zsidó hagyományra hivatkozva ötvenévenként, ez volt a Jobel év (innen ered a jubileum kifejezés), majd később harminchárom évre csökkentették (Krisztus földi tartózkodása, halála, és feltámadása), majd azután rögzítették a huszonöt évet, hogy minél többen megélhessék legalább egyszer életükben, mivel az akkori átlagéletkor még alacsony volt. Így az idei karácsonyi szentestén nyitja meg Ferenc pápa a jubileumi szent évet. A Szent Péter-bazilika egyik kapuját megnyitják az egész világról jött zarándokok sokasága előtt.
Jézus magát kapunak nevezte, melyen általa utunk van Isten országába. Ezt jelképezi a jubileumi szent kapu.
Mivel a világ összes kereszténye nem tudná megtenni Rómában, vagy a Szentföldön ezt a jelképes gesztust, így a világon minden egyházmegyében nyílnak „szent kapuk”, elsősorban a püspöki székesegyházakban, és a püspökök által kijelölt helyeken is, hogy minden arra vágyakozó elnyerhesse a jubileumi év áldását.
Mi abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy ipolysági templomunk ősi portálja is ilyen kijelölt jubileumi kapu lesz. Várjuk a következő évben a környék híveit is, bűnbánó lelkülettel, kiengesztelésre Istennel és az Egyházzal, hogy megújulhasson életünk Krisztusban. Legyen immár az idei karácsony ilyen rendkívüli esemény számunkra, mely meghozza a jubileumi szent év gyümölcseit.
Kérjük üdvözítő Urunkat, hogy úgy, ahogy születésével új korszak indult a Földön, a jubileum által valódi megújulásnak lehessünk tanúi mindnyájan.
Kívánom szívből, hogy űzze el a világból a háborúk, és különféle csapások borzalmait, és hozzon maradandó, tartós békét életünkbe.
Áldott, és boldog karácsonyt kívánok mindenkinek a költőnő egyik adventi versével:
Túrmezei Erzsébet:
KENYÉRNEK JÖTTÉL
Kenyérnek jöttél éhező világba,
világosságnak sötét éjszakába,
fényes hajnalnak, örök ragyogásnak,
vak zűrzavarban bizonyos tanácsnak.
Jöttél útnak, igazságnak, életnek,
s kicsiny gyermekként jászolba fektettek,
Jézus, Jézus!
Mért sínylődnénk hát éhezve, szegényen,
mért tévelyegnénk világtalan éjben
tanácstalanul és halálraváltan
és úttalanul a hazug világban,
amikor benned mindent megnyerhetünk,
kis jászlad elé odatérdelhetünk,
Jézus, Jézus!
***
Hlédik László plébános, Ipolyság
