Selmecbánya környékén számos bányalejárat, táró található napjainkban is. S talán az egyik legismertebb a város központjában, a főútvonal mentén húzódó Glanzenberg-táró. A lejáratot egykoron a bányavárost meglátogató Habsburg uralkodók is előszeretettel keresték fel.
A világon egyedülálló, hogy egy bányajárat a település központjából nyílik. A több kilométer hosszú járatot a 14. században alakították ki. Az első írásos említését a 1560-as évekre datálják.
A Glanzenbergt-táróból több száz éven keresztül nyerték ki az értékes érceket. Ezek elapadása után is fontos szerep jutott a tárónak a bányászatban.
Benne vezették el a város felett található bányák vizét, így további használata – és ami még fontosabb –, felügyelete is biztosított volt.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A járat több kilométeren át húzódik a város határát elhagyva, s megbújva a Selmecbányát körülvevő hegyek alatt. Nevét a Glanzenbergről (magyarul Csillogó-hegyről) kapta, amelyből egykor indult.
A Habsburg uralkodók közül többen és többször is meglátogatták a birodalom számára kiemelkedően fontos Selmecbányát. Ezekről a látogatásokról emléktáblákat készítettek, melyeket a táró látogatói meg is tekinthetnek. A táblák a mai napig őrzik az uralkodói vizitek emlékét és adatait.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az uralkodók fontos szerepet tulajdonítottak a birodalom területén működő bányáknak, így természetesen Selmecbányának is. A figyelem egyik megnyilvánulása volt, hogy nem egyszer látogatást tettek bányavidékeinken. A látogatások egyik fő célpontja pontosan Selmecbánya, az alsó-magyarországi bányavárosok stratégiai központja volt. Akkoriban itt működött az a főbányagrófi hivatal, amely egész Magyarország területére illetékességgel rendelkezett bányaügyekben.
Mivel a Glanzenberg-táró könnyen megközelíthető volt, így a selmecbányai vizitek idején gyakorta keresték fel az uralkodók a bányajáratot. A könnyű lejutás mellett a táróban tett séta sem jelentett nehezebb fizikai megterhelést a nagyra becsült vendégeknek.
A selmecbányai bányalátogatások mindig fontos eseménynek számítottak. Az uralkodói látogatásokról nem csupán a már említett emléktáblák készültek, hanem emlékérmeket is kiadtak a jeles események kapcsán.
A Glanzenberg-tárót felkereste I. Ferenc császár (1751); a későbbi II. József és II. Lipót (1764) császárok; Miksa (1777); II. Ferenc József (1852) is.
A táró a kétezres évek elején jelentősebb felújításon esett át. Napjainkban egyes szakaszai látogathatóak.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A bányajárat első mintegy 500 méteres része tekinthető meg, ami 32 méterrel a föld alatt vezet. A bejárható járatot a Szlovák Bányászati Múzeum üzemelteti. A látogató a földalatti rész autentikus környezetébe lép be, köpennyel, sisakkal és lámpával felszerelkezve.
A Glanzenberg-táró látogatásával kapcsolatban további információk szlovák és angol nyelven az alábbi honlapon olvashatóak.
Források:
banyaszmult.uw.hu; slovakia.travel.hu
Pásztor Péter/Felvidék.ma
