Az elmúlt héten számos izgalmas tudományos felfedezés látott napvilágot, melyek közül néhány különösen figyelemre méltó.
Új molekula javítja a tüdőbetegségek diagnosztikáját
A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) kutatói felfedezték a CD44 molekulát, amely segítheti a tüdőbetegségek korai és pontosabb diagnosztizálását.
Különösen a tüdőfibrózissal járó diffúz parenchimális tüdőbetegségek (DPLD) esetében. A molekula jelenléte a bronchoalveoláris mosófolyadékban (BALF) megbízható biomarkerként szolgálhat.
Vladimír Leksa, a kutatócsoport egyik vezetője szerint a hagyományos diagnosztikai módszerek, mint a radiológia vagy a tüdőfunkciós tesztek, gyakran nem elég pontosak, és helytelen kezelést eredményezhetnek. A CD44 molekula felfedezése azonban segíthet az ilyen problémák elkerülésében.
Hangyák, mint a közlekedés optimalizálásának mintaképei
Egy olasz kutatócsoport megfigyelte a hangyák közlekedését, és azt találták, hogy ezek a rovarok hatékonyan kerülik el a forgalmi torlódásokat.
A feromonokkal kijelölt utakon a hangyák kis csoportokban mozognak, betartva a megfelelő követési távolságot, és nem előzgetnek, ami a zökkenőmentes haladást eredményezi.
Az eredmények alapján a kapcsolt autonóm járművek (CAV) közlekedési rendszerei a hangyák viselkedéséből meríthetnének inspirációt. Az ilyen rendszerek „feromonokhoz hasonló” jeleket használhatnának az útvonalak hatékony kezelésére.
A kutatók ugyanakkor kiemelték, hogy a tanulmány kizárólag egy hangyafajra vonatkozott, és további vizsgálatok szükségesek bonyolultabb közlekedési helyzetek modellezéséhez.
Új elmélet a galaxisok keletkezéséről
Egy nemzetközi kutatócsoport új elképzeléssel állt elő a galaxisok keletkezésének magyarázatára. Eddig úgy vélték, hogy a galaxisok kialakulását az univerzum inflációs szakasza idézte elő – egy drámai tágulási időszak, amely során az univerzum mérete rövid idő alatt 1060 szorosára nőtt.
Az új elmélet szerint azonban az infláció helyett a gravitációs hullámok amplifikációja játszhatott kulcsszerepet a kozmikus hálózat létrejöttében.
A gravitációs hullámok a korai univerzum kaotikus „kvantumhabjából” származhattak. Ez az elmélet megkérdőjelezi az infláció szükségességét, és új kutatási irányokat nyithat a kozmológia területén.
A tudomány világa továbbra is meglepő felfedezéseket tartogat, legyen szó az egészségügyi diagnosztika forradalmáról, a természet ihlette mérnöki megoldásokról vagy a világegyetem titkainak feltárásáról.
(tasr, HE, Felvidék.ma)
