„Fellinger Károly tudója a jóféle gyerekverseknek, jókai dolgozószobájában sorra sikeríti őket, e kötetbe is került belőlük egy zsebre való” – írta Csík Mónika, Fellinger Károly A cékla farkincája című kötetének szerkesztője a termékeny költő, író skandináv verseket tartalmazó könyvének hátoldalán.
Aki a klasszikus, kötött, rímes versekhez szokott, talán furcsán veszi a skandináv verseket, hiszen sokunknak meglehetősen szokatlan ez a formavilág, de végigolvasva a négy fejezetre osztott kötetet, „ízlelgetve” a sorokat, megtaláljuk bennük az egyediségben rejlő szépséget, a sajátos hangulatot, és főleg a nyelvi mókát.
Fellinger Károly versei is, mint a skandináv költemények a gyerekek szemszögéből íródtak, az ő varázslatos világuk az elsődleges.
Több a nagypapa, a nagyszülők, de nemcsak az ő élethelyzetüket, az élet számukra fontos kérdéseit, valamint a hétköznapok apró-cseprő dolgait járja körül. Valamennyi vers egy ötletből adódik, bizonyítva, hogy minden helyzet lehet téma, amelyet a költő a maga kedves, jellegzetes stílusában fogalmaz meg. Számos verse az élet vicces oldalát elemzi, helyzetkomikumokat mutat be. Ugyanakkor a versek tele vannak nyelvi fordulatokkal, hiszen a lábosnak tényleg nincs lába, mégis lábas, a selypítő gyerek a kedves szót tetvesnek ejti és éppen az óvónénit „tiszteli” meg vele, a jégkrém Nagymácsédon botrafagyott, és milyen igaz megállapítás.
Könnyed és komoly témák váltakoznak az oldalakon, az élcelődő versikék különösen kedvesek, hangulatosak, játékosság, viccelődés jellemzi őket, még a komoly mondanivaló mögül is kibukkan az eredeti humor.
Elgondolkodtató persze, hogy a mai gyerekek így gondolkodnak a világról, ilyen őszintén, kendőzetlenül mondják el véleményüket a felnőttekről, az érzelmekről, a szerelemről, de még a nemzetiségi kérdésről, az iskolaválasztásról, a barátságról, a falu gondjairól, a környezetvédelemről is. Ám el kell hinnünk ezt, mert Fellinger Károly jól ismeri a gyerekeket és nemcsak a sajátjait, hiszen számos iskolában, óvodában, író-olvasó találkozón vett részt már eddig is. Mindenesetre tény, hogy aki végigolvassa, végigízlelgeti a verseket, rájön a skandináv versek „ízére”.
A hatvannégy verset tartalmazó kötet az AB-ART kiadó gondozásában jelent meg. A színes, a verseket jól kiegészítő, a mondanivalót felerősítő illusztrációk Mayer Hella munkái.
Hogy végülis a cékla farkincáját miért olyan fontos meghagyni főzés közben, kiderül a kötet első verséből, de érdemes tovább lapozni, mert sok minden lényegeset is megtudunk a többi versből arról, hogy miként gondolkodnak a világról, rólunk, felnőttekről és egyéb dolgokról is a mai gyerekek. Egy jó költő pedig tudja, miként „faragjon” az ötletekből verset.
Benyák Mária/Felvidék.ma
