Gróf Esterházy János, a mártírhalált halt felvidéki magyar politikus boldoggá avatásáért imádkoztak a Budapest-belvárosi ferences templomban március 9-én, a délelőtt 10 órakor kezdődő szentmisén.
A szentmise előtt Molnár Imre történész, „Isten szolgája Esterházy János a remény embere” címmel tartott rövid előadást gróf Esterházy János életáldozatának máig ható gyümölcseiről.
A szentmisét követően az Esterházy-tisztelők átvonultak a szomszédos Szép utcába, az elé a ház elé, ahol budapesti tartózkodásai során 1940-től 1944-ig lakott Esterházy János.
Ebből a házból hurcolták el őt 1944-ben Kemény Gábor nyilas külügyminiszter emberei.
A ház falát 1991-től Nagy János felvidéki szobrászművész által alkotott emléktábla díszíti, melyet a Rákóczi Szövetség szervezésében minden év márciusában megkoszorúznak.
Fotó: Michacs Szilvia/Felvidék.ma
A koszorúzás előtt Molnár Imre történész köszöntötte az egybegyűlteket és elmondta, a mostani emlékező ünnepségnek gróf Esterházy János égi és földi születésnapja közeli évfordulós dátumai mellett három további fontos évforduló is növeli a jelentőségét: 80 évvel ezelőtt, 1945 áprilisában tartóztatták le, majd hurcolták el szülőföldjéről a Szovjetunióba gróf Esterházy Jánost. 50 évvel ezelőtt, 1975-ben hunyt el húga, Esterházy-Mycielska Mária, aki naplójában megörökítette fivére 12 évig tartó fogva tartásának és szenvedésének állomásait. A családból egyedül ő látogathatta meg a rab politikust és hősies küzdelmet folytatott a kommunista hatóságokkal kiszabadulásának érdekében. A harmadik évfordulót az jelenti, hogy 100 évvel ezelőtt, 1925-ben született Stelczer Elemér, az Esterházy Emlékbizottság első elnöke, akinek meghatározó szerepe volt a Szép utcában felállított emléktábla létrejöttében.
Az ő további érdemeit Martényi Árpád, az Esterházy Emlékbizottság Stelczer Elemért követő elnöke méltatta. Visszaemlékezésében ezt követően elmondta, az emléktáblát akkor helyezték el a ház falára, amikor a Rákóczi Szövetség elnöke dr. Halzl József volt. Az avatáson fiatal politikusként részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. Elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség a mai napig kiemelkedően fontosnak tartja gróf Esterházy János munkássága és öröksége ápolását.
A harmadik felszólaló Pallag György, a Felvidéki Értékőrzők és a Kárpátia Sport Polgári Társulás elnöke volt, aki rámutatott arra, hogy gróf Esterházy János alázata példaként áll felvidéki és az egyetemes magyarság előtt. Az általa képvisel egyesületeknek köszönhetően több Esterházy-emléktábla felavatására is sor került a Felvidéken. Esterházy János tiszteletére emlékfát ültettek az észak-komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont kertjében. A társulás tagjai minden évben jelen vannak az Alsóbodoki Zarándokközpont rendezvényein is.
Pallag György és Esterházy János tisztelői (Fotó: Michacs Szilvia/Felvidék.ma)
Negyedik felszólalóként Takácsné Kalinowska Katarzyna, a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének elnöke arról beszélt, milyen jelentőséggel bír gróf Esterházy János életműve a magyar és a lengyel barátság, illetve közélet számra. Mivel Esterházy János édesapját korán elveszítette, keresztény értékrendjét és alázatát lengyel édesanyja nevelésének köszönheti. Tarnowska Erzsébet emellett elnöke volt annak a bizottságnak is, amely a budapesti lengyel templom felépítését segítette a mai Kőbánya kerületében.
Az emlékbeszédek után az emléktáblánál koszorút helyezett el Orosz Ildikó elnök a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevében, Molnár Imre történész a Rákóczi Szövetség nevében, Martényi Árpád az Esterházy Emlékbizottság nevében, Takács Katarzyna a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete nevében, Pallag György és Mihacs Szilvia a Felvidéki Értékőrzők és a Kárpátia Sport Polgári Társulás nevében, ifj. Pásztor Csaba a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete nevében, Palcsó Zsóka és Beke Zoltán a Rozsnyói Rákóczi Magyar Ház nevében. Az emlékező ünnepségen jelen voltak a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség képviselői is.
PGY/Felvidék.ma
