A településeken falkában csavargó kutyák, a lakóhelyek alatti telkek tulajdonjogának rendezetlensége, az iskolakerülés, valamint a helyi adók és illetékek fizetésének elmulasztása jelentik a fő problémákat, amelyekkel az önkormányzatoknak meg kell küzdeniük, nemcsak Kelet-Szlovákiában. Erről számolt be a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) három regionális csoportjának csütörtöki találkozója után tartott sajtótájékoztatón Zuzana Nebusová, a marginalizált roma közösségek szekciójának elnöke, Szepestamásfalva polgármestere.
A kóbor állatok és túlszaporodásuk kapcsán úgy véli, hogy az egyik lehetőség a kutyák és macskák kötelező ivartalanítása lenne a marginalizált roma közösségekben. Erről a közelmúltban tárgyalásokat folytattak a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának képviselőivel, az ivartalanítás költségeinek átvállalását kérve. Becslések szerint csak a Szepesség középső részén 350 kóbor állat él, amelyek gyakran agresszívak, illetve betegségeket hordoznak. Nebusová becslése szerint a szlovákiai községeknek és városoknak körülbelül egymillió euróra lenne szükségük a kóbor állatok ivartalanításához. Vannak azonban olyan elvadult kutyák is, amelyeket nem lehet befogni, ezeket szerinte el kellene altatni.
„Szükség van a települések alatti telkek tulajdonjogának mielőbbi rendezésére is, egyrészt azért, hogy az önkormányzatok adásvételi szerződéseket köthessenek az építmények tulajdonosaival, másrészt, hogy az infrastruktúra kiépülhessen. 1040 roma telepünk van, melyek 45 százalékában nincs se ivóvíz, se szennyvízelvezetés, és szerintem ez nagyon sok” – magyarázta Nebusová, aki több mint 20 éve próbálkozik a telekrendezéssel a községben. Túlnyomó többségüknek mostanra van tulajdonosa, 2064 tulajdonrészt már sikerült rendezni.
Dominik Pompa romaügyi kormánybiztos szerint az önkormányzatok kétféle segítséget vehetnek igénybe a tulajdonviszonyok rendezése során. „Országos projektet valósítunk meg, melynek keretében biztosítunk geodéziai tevékenységet, geodéziai terv elkészítését, csoportos és egyéni találkozók szervezését a lakossággal, illetve jogi szolgáltatásokat” – magyarázta. A projekt teljes keretösszege 20 millió euró. Emellett az önkormányzatok segítséget kérhetnek az illetékes járási hivataloktól is. Egyúttal támogatást is igényelhetnek, melyből a teljes eljárást finanszírozni tudják.
Jozef Božik, a ZMOS elnöke nagyra értékelte, hogy az oktatási minisztérium korlátozta az iskolai mulasztás szülői igazolásának lehetőségét, mellyel főként a marginalizált roma közösségek lakossága élt gyakorta vissza. Szövetségük üdvözli az úgynevezett „csendőrőrjáratok” létrehozásának lehetőségét is a rendőrséggel és a katonasággal együttműködve. „Számunkra fontos, hogy az emberek biztonságban érezhessék magukat, és hogy visszaszorítsuk a bűnözést is minden egyéb illegális tevékenységet, főként a szegénységgel sújtott településrészeken” – tette hozzá az elnök.
NZS/Felvidék.ma/teraz.sk
