Tízből nyolcan állami ösztöndíjas képzésen jutottak be felsőoktatási intézménybe, ami mintegy 74 ezer hallgatót jelent – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában, Tusnádfürdőn nyilatkozva.
Hankó Balázs közlése szerint az állami ösztöndíjas képzésekbe felvett hallgatók száma 2,5 ezerrel több, mint a tavalyi évben volt. Hozzátette, ez az adat a felsőoktatás megújulása utáni 2022-es felvételi évhez képest 13,5 ezerrel magasabb.
Egy évben a 74 ezer állami ösztöndíjas diákra 148 milliárd forintnyi oktatási, tanulmányi forrást biztosítanak a versenyképes, sikeres magyar egyetemeknek – fogalmazott a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy az idei volt az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije, hiszen összesen 95 907-en nyertek felvételt a megújult versenyképes magyar felsőoktatásba. Kiemelte, hogy már három éve 90 ezer felett van a felvettek száma, emellett minőségi előrelépés is történik évről évre, és vannak olyan képzési területek, amelyek erősödnek.
Hankó Balázs jelezte, az elmúlt években ugyan mindig a gazdaságtudományi képzés volt az „aranyérmes”, de az első helyet most a mérnök-informatikus képzések nyerték el, erre a területre csaknem 21 ezer hallgatót vettek fel. A második helyen a gazdaságtudományi, a harmadikon pedig a pedagógus szakok végeztek.
Erősödnek a magyar gazdaság és társadalom szempontjából kiemelten fontos területek is, mint a műszaki, a természettudományos, a mérnök-informatika, az agrár és az orvos-egészségtudományi szakok, tízből hatan ezekre a területekre nyertek felvételt – közölte a tárcavezető.
Mint hozzátette, a diákok 60 százaléka emelt szintű érettségivel került be a felsőoktatásba, és 40 százalékuk úgy kezdi meg felsőoktatási tanulmányait, hogy emelt szintű nyelvi érettségije van. Jelezte, minden ötödik felvételt nyert hallgató 30 év feletti, ami a miniszter szerint azt is mutatja, hogy a versenyképes felsőoktatási intézmények jó diplomát adnak, a gyakorlat mellett pedig fontos az is, hogy a diploma a bérszorzókra is kiemelt hatással van.
A tárcavezető rámutatott, a 2022-es kiindulási évhez képest 64 százalékkal nőtt azok száma, akiket a szakképzésből vettek fel. Úgy fogalmazott, nagyon jó rendszert alakítottak ki, mert az ötéves szakképzésből az utolsó év szintén beszámít az egyetemi évekbe, így kreditelismerésük is van a diákoknak. Hozzátette, idén 145 ilyen együttműködés volt a szakképző intézmények és az egyetemek között. „Azt mondhatjuk, hogy a szakképzés a mérnök-informatikus képzés előszobája” – jelentette ki.
Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy tizenkét magyar intézmény van a világ top öt százalékában, egy egyetemünk az első egy százalékban, három pedig a világ két százalékában szerepel. Emellett a magyar szakképzés Európa-bajnoki ezüstérmes.
Bízunk abban, hogy újabb jó eredményeket érünk el ősszel a szakképzési Európa-bajnokságon – tette hozzá. Úgy fogalmazott, a teljes Kárpát-medencében kiváló a magyar felsőoktatás, csütörtökön a világ top 150-es listáján szereplő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kötött megállapodást a székelyföldi Sapientia Egyetemmel az agrárképzés erősítésére.
MTI/Felvidék.ma
