Az idei nyáron három állandó kiállítás és öt időszaki tárlat kurátori vezetései, továbbá egy átfogó épületséta közül választhatják ki a látogatók azt a területet, amelyet mélyebben szeretnének megismerni a Néprajzi Múzeumban.
Az érdeklődők a vezetések során megtudhatják például, hogy mi a szerepük az üres vitrineknek egy néprajzi kiállításban, valamint hogy mit mesélhet egy Fordson-traktor a székelyek identitásáról – közölte a városligeti intézmény szerdán az MTI-vel.
Mint a közleményben felidézték, a múzeum gyűjteményi kiállítása nyolc különböző témát jár körbe, ismertetve a gyűjteménybe került műtárgyak életét, a szakemberek terepmunkáját, a múzeum történetét, a népművészet kiemelkedő alkotásait és hatásuk fókuszba kerülését, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet alkot.
A Zoom kiállítótérben „az ősrobbanás állapotában” mutatják be a múzeum gyűjteményét, míg a Kerámiatér a múzeum világ különböző pontjairól származó kerámiagyűjteményét tárja az érdeklődők elé.
Kiemelték: az épületsétához csatlakozók megtudhatják többek között, hogy mi az épület homlokzati rácsának a jelentése és hogyan váltak a kiállítások esztétikailag is részévé a központi tereknek. A tájékoztatás szerint az időszaki kiállítások szintén különleges tartalommal várják a betérőket. A Székelyek – Örökség mintázatok című kiállításban tíz székelyföldi múzeum gyűjteményén keresztül öt kurátor együtt meséli el, kik is valójában a székelyek és hogyan látják ők saját magukat.
Az Országgyűlési Múzeummal közös, „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” – Herman Ottó című tárlat az utolsó magyar polihisztor néprajzi munkásságát és politikában betöltött szerepét tárgyalja. A Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítás a londoni Viktória & Albert Múzeum anyagával kiegészülve ismerteti a korabeli Magyarország népviseletét és az időszak jellegzetes hangulatát.
A népzene iránt érdeklődők a Vígan zengjetek, citerák! című tárlaton ismerhetik meg az egykor legelterjedtebb és legközkedveltebb hangszer, a citera történetét. A Súlyos anyag – Nők – Viseletek – Élettörténetek című kiállításra a dunai sváb asszonyok traumatikus vagy örömteli eseményein keresztül pillanthatnak be az érintett nők sorsába, életébe – írták.
A Kerámiatér felfedezésének alternatív módja az audioguide használata. A nyakba akasztható apró készülék vagy mobilapplikációs változata időponthoz, tárlatvezetéshez kötetlenül kínál hasonló élményt egy vezetéshez.
Segítségével a látogatók tetszés szerinti tempóban és egyéni preferenciáik alapján járhatják végig a látványtárat – olvasható az ajánlóban.
A gyűjteményi kiállításban rejtőző mesefigurák, Barka cica és Buga kutya varázslencséken keresztül hozzák közelebb a néprajzot a legfiatalabb látogatókhoz, az élményt egy családi verseskönyv teszi teljessé, amely mesélve kelti fel a gyerekek érdeklődését – áll a közleményben.
MTI/Felvidék.ma
