Magyarország továbbra sem tervezi, hogy Brüsszel nyomásának engedve, változtat eddigi, következetesen gyakorolt migrációs politikáján – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Bakondi György úgy fogalmazott: a magunk részéről ragaszkodunk elképzeléseinkhez, függetlenül attól, hogy ezért bírságolnak bennünket, és továbbra sem tervezzük, hogy végrehajtjuk azt a magyar emberek számára hátrányos brüsszeli döntést, amely azzal járna, hogy Magyarországnak évente harmincezer migránst kellene befogadnia.
„Ez ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, és a magyar kormány a magyar emberek érdekéből indul ki” –hangoztatta.
Bakondi György közölte: azoknak a tapasztalatoknak az alapján, amelyeket az illegális migrációval kapcsolatban az elmúlt tíz évben szereztünk, egyértelműen kijelenthető, hogy Európa 2015-ös helyzetmegítélése a migrációról és annak hatásairól alapvetően téves volt.
„Az unió humanitárius kérdésként tekintett az érkező óriási létszámú illegális bevándorlóra, akik többségében fiatal, ismeretlen személyazonosságú muszlim férfiak voltak” – idézte fel. Hozzáfűzte: a kérdés biztonsági aspektusai annak idején fel sem merülhettek, vagy aki mégis felvetette, azt megszólták, kritizálták, támadták.
„Azt láttuk már akkor is, hogy a tömeges illegális beáramlás olyan negatív következményekkel járhat a belső biztonságra, a szuverenitásra, a magyar emberek napi életének a biztonságára, amelyet egy felelős kormányzat nem vállalhat, ezért született meg a lakosság megkérdezése után az a döntés, hogy a határt lezárjuk” – emlékeztetett.
Európa számos országban ezután terrorcselekmények következtek, „no go zónák” alakultak ki, sajnos mindennapossá vált a nők elleni erőszak, és a szociális ellátórendszerben is súlyos feszültség alakult ki a keletkező forráshiány miatt, amihez vallási türelmetlenség, az antiszemitizmus újbóli megjelenése is társult. Mindez nemzetállami szinten arra késztette a lakosságot, hogy megpróbáljon nyomást gyakorolni a politikusokra, hogy változtassanak – idézte fel a belbiztonsági főtanácsadó.
A schengeni térség számos országának belső határán visszaállították a határellenőrzést, gyorsították a kitoloncolásokat, csökkentették a szociális ellátórendszer működésére fordított költségeket, és így tovább korlátozták a családegyesítést.
Megkezdődött a tagállamok között egy összefogás, Olaszország, Szlovénia és Horvátország például erőteljesen és eredményesen összehangolta a határellenőrzését, Magyarország, Ausztriai és Románia pedig Bulgária schengeni csatlakozása után rendőri erőket vezényelt a bolgár–török határa, annak megelőzése érdekében, hogy az illegális migránsok a mi határunkra érkezzenek – mondta.
Hangsúlyozta: egyedül az Európai Unió nem változtatott a migrációs politikáján, az általa elfogadott legutóbbi migrációs paktumnak jelenleg is az a legfontosabb eleme, hogy a nagy számban érkezőket Brüsszel szétosztja a tagállamok között.
Hozzátette: ma már egyre erőteljesebb az európai nemzetállamok fellépése annak érdekében, hogy az unió is változtasson a politikáján, a magyar példa gyakorlati eredményessége miatt pedig egyre több figyelmet kap, ezért van esély arra, hogy az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők tanácsában a nemzetállamok első számú vezetői megfelelő megfontolás után megváltoztassák az illegális migrációval kapcsolatban képviselt téves álláspontot.
Bakondi György arra a felvetésre, hogy a tavalyihoz képest ismét növekszik a migrációs nyomás Magyarország déli határszakaszán, azt válaszolta: tavaly, az év hasonló időszakában, 9 ezer határsértőt fogtunk el, idén pedig már 11 ezer 400-at, aminek az az oka, hogy a korábban a magyar és a szerb rendőri erők összehangolt akciójának köszönhetően kiszorították a határtérségből az elsősorban afgán nemzetiségű embercsempész csoportokat, melyek azonban a szerb határőrizet intenzitásának csökkenése miatt elkezdtek visszatelepülni.
„Az, hogy mi a prognózisa ennek, nagyon sokban függ attól, hogy az európai uniós migrációs politikában milyen lépések következnek” – figyelmeztetett.
Hozzátette: jó lenne, ha az unió meg tudna állapodni a tipikus útba indító országokkal a visszafogadásról, vagy a határőrizetük megerősítéséről, ha Líbiából, Tunéziából, Marokkóból, Mauritániából nem tudnának útnak indulni.
MTI/Felvidék.ma
