A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont annak a szakmai tanácskozásnak, amely a Civilek a Kárpát-medencében – Határon túli kapcsolatok, a „civilség” nemzeti identitásmegőrző karaktere címet viselte. A mai szemináriumon Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója és Morva Mátyás, az Esterházy Akadémia projektmenedzsere mutatta be, miért a civil szervezetek jelentik a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága megmaradásának egyik legfontosabb biztosítékát.
Nacsa Lőrinc: „ha nincs civil szervezet, nincs magyar élet”
Az államtitkár előadásában leszögezte: a külhoni és diaszpóra-magyar közösségekben sokkal kevesebb a fix magyar intézmény, ezért a közösségépítés súlya az egyházakra és főként a civilekre hárul. „A tétje annak, hogy működik-e a civil szféra,, hogy egyáltalán lesz-e ott magyar közösségi élet, kulturális élet, oktatási élet, sportélet, ifjúsági élet, hagyományőrzés, vagy pedig nem lesz.”
Nacsa Lőrinc (Fotó: Felvidék.ma)
Kiemelte:
Magyarországon 62 ezer bejegyzett civil szervezet van, ha közülük tízezer megszűnne, még mindig maradna bőven. A külhoni szórványban azonban egy-egy szervezet eltűnése az egész magyar élet eltűnését jelentheti.
Ezért a magyar állam tudatosan építi a hálózatot:
- Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatoknál kötelező magyarországi társpályázó
- 1100 támogatott magyar–külhoni testvértelepülési kapcsolat
- 20 határon túli Civil Közösségi Szolgáltató Központ (CKSZK)
- Petőfi Sándor- és Körösi Csoma Sándor-program (fizetett önkéntesség a szórványban és diaszpórában)
Nacsa Lőrinc külön szólt a testvértelepülési kapcsolatok „élővé tételéről”: nem elég a polgármesterek vacsorája, a kapcsolatot akkor érzi élőnek a közösség, ha néptáncosok, diákok, sportolók is átjárnak egymáshoz. A háború kitörése óta a kárpátaljai testvértelepülések példátlan szolidaritása ezt be is bizonyította.
Hideghéthy Andrea: „a státusztörvény ma is él és működik”
A Szövetség a Közös Célokért igazgatója felvidéki szemszögből mutatta be, hogyan vált a civil szféra a nemzeti identitás egyik legerősebb bástyájává. A SZAKC maga is a 2001-es státusztörvény „gyermeke”: Duray Miklós alapította, hogy tájékoztasson a Magyarigazolványról és az oktatási-nevelési támogatásokról. Az azóta eltelt negyedszázadban a szervezet öt országos irodával és harminc tagszervezettel működik.
2025-ben is 1700 Magyarigazolvány-kérelmet továbbítottak a szlovákiai magyarok nevében, egyedüliként tájékoztatnak a Köldökzsinór-program kedvezményeiről, és minden jelentős magyar kormányzati ösztöndíjpályázatot meghirdetnek a Felvidéken.
2015 óta határ menti Civil Információs Centrumot, 2020 óta Civil Közösségi Szolgáltató Központot működtetnek.
Hideghéthy Andrea (Fotó: Felvidék.ma)
A szervezet kiemelt tevékenysége a Felvidék.ma hírportál üzemeltetése, amely ma már a második legnagyobb külhoni magyar nyelvű médium (79 600 Facebook-követő, havi átlag 1,4 millió megtekintés). „Közszolgálati elv szerint dolgozunk: sem reklám, sem bulvár, csak a hagyományos polgári és családi értékek és a Kárpát-medencei magyar közösségi élet” – mondta Hideghéthy Andrea.
A szervezet 2016 óta működteti a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot is: tíz önkéntes évente 1000–1200 hívást fogad, mert krízishelyzetben az anyanyelven nyújtott segítség életmentő lehet.
Fiatalok a martosi campuson – az Esterházy Akadémia
A harmadik előadó a Felvidék legfiatalabb generációjának képzését mutatta be. A martosi Esterházy János Közéleti Akadémia 2017-ben nőtt ki a MartFesztből, azzal a céllal, hogy ne csak egy nyári héten, hanem egész évben legyen nemzeti-közéleti képzés a Felvidéken.
Morva Mátyás (Fotó: Felvidék.ma)
A kétéves, ösztöndíjas (havi 200 euró + útiköltség) programba 18–35 éves fiatalok jelentkezhetnek az egész Kárpát-medencéből. A képzés kéthetente péntek–szombaton zajlik a martosi saját campuson (konferenciaterem, szállás, étkezés). Az első év a felvidéki történelem és szociográfia, a második év egyéni mentorprogram, amelynek végén a hallgatók konkrét közösségi projektet valósítanak meg (weboldal, könyv, applikáció stb.).
2025-ben zárult a negyedik évfolyam, most fut az ötödik, a következő felvételi 2027 elején várható.
A három előadás ugyanazt az üzenet közvetítette: a Kárpát-medencei magyarság megmaradását ma már nem pusztán az állam, hanem az állam és a civilek összefogása garantálja. Amíg van politikai akarat, amely keretet és forrást ad, és van civil lendület, amely tartalommal és élettel tölti meg azt a keretet, addig a határok nem választhatják el egymástól a magyarokat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem december 3-ai szemináriuma ezt az összefogást ünnepelte, és egyben erőt is adott a folytatáshoz.
szd/Felvidék.ma
