A Szlovák Tudományos Akadémia az idén öt kategóriában osztotta ki az „Év tudósa” elismerő címet. „ A nemzetközi tudományos együttműködésben elért kimagasló eredményekért” kategóriában egy szlovákiai magyar tudós, Dusza János professzor, az SZTA kassai Anyagkutató Intézetének igazgatóhelyettese kapta a kitüntetést. A Szlovák Televízió Magyar Magazinja ebből az alkalomból szólaltatta meg a kitüntetett tudóst.
A sajógömöri születésű fiatal tehetség a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen alapozta meg tudását, de kutatói munkájához az igazi lökést a Humboldt-ösztöndíj elnyerése jelentette, melyet még a rendszerváltás előtt a Kassán elért kutatási eredményeiért kapott meg. Főleg a nanokompozitok magas-hőmérsékleti anyagvizsgálatánál ért el világviszonylatban is jelentős eredményeket. A közzétett 250 tudományos publikációjára a világon 450 hivatkozást tartanak számon, ami azt igazolja, hogy a tevékenysége nem öncélú. Tudományos tevékenységét a modern kerámiák- és főleg a nanokompozitok kutatásában Németországtól kezdve Anglián át Amerikáig sokan ismerik és elismerik.
Dusza János a következőképpen nyilatkozott munkájáról:
Szlovákia az anyagkutatás terén előkelő helyet foglal el Európában. A mi intézetünk Kassán három fő területen dolgozik. Az egyik az acélkutatás – ez logikus is, mert itt van a Kelet-szlovákiai Vasmű, most az U.S. Steel. Mi folytatjuk az együttműködést velük. Újabbnál újabb acélokat fejlesztünk ki. A másik fontos terület a porkohászat. A harmadik terület – ahol én is dolgozom – az új kerámiai anyagok kutatása. Szerkezeti-, vagy új biokerámiák kifejlesztése a célunk, amiket fel tudunk használni a modern iparban. Újabb anyagokra van szükség ahhoz, hogy javítsuk az emberiség életformáját, javítsuk az ember egészségét, ezért az utóbbi években új kerámiaanyagokat igyekszünk kifejleszteni. Ezek a kerámiaanyagok kiváló tulajdonságokkal bírnak. Nagyon kemények, nagyon kopásállóak, ezért használhatók megmunkáló szerszámokként. Ezekkel olyan magas hőfokon is lehet dolgozni, ahol fémekkel már nem, vagyis 1200-1400 Celsius-fokon. Sok példát említhetnék a biokerámia területéről is. Lassan már nem lesz olyan testrészünk, amit ne lehetne kerámiából elkészíteni. Gondolok itt a fogakra és más testrészek protéziseire. Ezen a területen is dolgozunk.
Az Év tudósa cím birtokosa fontosnak tartja a jó kutatói légkör kialakítását, melyben helyük van a tehetséges fiataloknak is. „Nagyon érdekel a nanokerámiák kutatása. Örültem,hogy a disszertációs munkát itt végezhettem, méghozzá Dusza professzornál” – nyilatkozta Cseh Erika kutató, de a műsorban megszólalt Pavol Hvizdoš sem fukarkodott az elismerő szavakkal: „Ami a szakmai ismereteket illeti, sok mindenre megtanított. Ezen túl – nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően – én is eljuthattam külföldre”. Dusza professzor természetesnek tartja a fiatal, ígéretes tehetségek segítését, és fontosnak tartja azt is, hogy a fiatalok az anyanyelvükön tanulják meg az alapokat, amire aztán a jövőben nagyon erősen lehet építkezni.
Dusza Jánost – az év szlovák tudósát – kiváló eredményei elismeréseképpen 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia is rendes tagjává választotta.
STV2 Magyar Magazin, Felvidék Ma
