Létezik olyan iskola, ahová hétvégén is szívesen mennek a diákok, sőt a szombati foglalkozás után még hétfőn is lelkesen folytatnák a gyerekek a pedagógusokkal közös „tanórát”.
Minderre példa a szlovákiai Érsekkétyben a közelmúltban debütált Vasárnapi Iskola, mely során esztergomi tanítók-tanárok a felvidéki magyar szórvány településeken élő fogyatkozó gyerekeket oktatják a magyar történelemre, irodalomra, kultúrára – olvasható a Hídlapban.
Négy évvel ezelőtt kezdődött a Vasárnapi Iskola elnevezésű civil mozgalom története. Életre hívója Benkei Ildikó, rádiós személyiség, aki könyveiben és műsoraiban többször foglalkozott a határon túli magyarságot érintő kérdésekkel. „Az egyházakból ismert hétvégi programtól kölcsönöztem a kezdeményezés elnevezését. Bár nem vallásoktatással foglalkozunk, nem is elvárás, hogy hívő legyen, aki hozzánk csatlakozik, tevékenységünk keresztény szellemiségű” – kezdi a névmagyarázattal Benkei Ildikó. A Vasárnapi Iskola Alapítvány elnökének rövid ismertetőjéből kiderül: a szervezet célja, hogy a határon túli szórványvidéki települések iskolásaiban politikamentesen erősítse a nemzeti identitást, játékos formában átadva nekik a magyar történelem, irodalom, mese- és mondavilág kincsestárának legjavát. Ehhez előbb a szomszédos országokban kellett segítőket, kapcsolattartókat találni, ezután itthon verbuváltak a „célterületre” elkötelezett pedagógusokat, akik lelkesedésből vállalták az órák megtartását. Erdélyben a református egyház állt a kezdeményezés mellé, Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja, Délvidéken pedig a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete támogatja partnerként. A munka azonban itt nem áll meg, hiszen mint ahogy azt Benkei Ildikó elmondta, Kárpátalján most szerveződik a Vasárnapi Iskola, a régióban egyelőre a kapcsolatok kiépítésénél, a szervezésnél tartanak.
2005-ben, a programban elsőként Erdély falvaiban oktatták az ottani kisdiákokat magyar pedagógusok. A kezdeti sikereket látva nem volt kétséges, hogy szükség van a program kiterjesztésére, így hamarosan Délvidéken is bemutatkozott a projekt. Tavaly ősszel pedig már Esztergomban is, az önkormányzat segítségével toboroztak a tervezett felvidéki küldetéshez kedvet érző pedagógusokat. A felhívásra több mint húsz pedagógus jelentkezett, akik közül most négy helyi tanító-tanár vállalta, hogy Érsekkétyen, a zömében magyarok lakta szlovákiai kisközségben is terjeszti a honi kultúrát, szokásokat. A református egyház által működtetett alapiskolában csaknem félszáz diák – köztük több óvodás – jelent meg a tanítási időn kívül szervezett rendezvényen. Sőt, a szókratészi mintára szervezett beszélgetős, kötetlen foglalkozásokra az ottani tanítók, tanárok is kíváncsiak voltak – részletezte a Vasárnapi Iskola egyik esztergomi önkéntese, Pásztó Ildikó.
A rendezvény időpontja – március 7-e – szinte kijelölte a „tanórák” témáját, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc felidézését. A legkisebbek ez alkalommal tavaszváró verseket, mondókákat, népdalokat tanultak, a nagyobbak huszársapkát és kokárdát készítettek. Pásztó Ildikó kifejtette: az érsekkétyi gyerekek meglepően jól tájékozottak, hibátlanul szavalják Petőfit, s naprakészek a magyar történelemből. Ez nem meglepő – tette hozzá a felvidéki gyökerű pedagógus – hiszen magyar közegben élnek, magyar iskolába járnak. A tapasztalatok azt mutatják, a Dunától északra fekvő magyarlakta területeken inkább csak az ismeretek elmélyítésére van szükség, míg Erdélyben – ahol gyakran félve szólalnak meg a kisebbséghez tartozó gyerekek anyanyelvükön – egészen más értelmet kap a Vasárnapi Iskola.
A kezdeményezésnek, szomszédaink nemzetiségpolitikájától függetlenül, nagy sikere van az érintettek körében. Ennek okait az alapítvány elnöke és Pásztó Ildikó is abban látja, hogy itt elmarad az iskolai „stressz”, a hétvégi tanórákon nincs feleltetés, nincs számonkérés. A gyerekek a rendezvényeken önkéntesen vesznek részt, kérdezve, beszélgetve mélyülnek el egy-egy témában. A kezdeményezés mind határainkon kívül, mind itthon támogatókra lelt – állítja Benkei Ildikó. „A nagypolitika meglepően kedvezően fogadta szándékunkat, amelyre bizonyíték, hogy egyre többször hívnak meg minket vendégnek szórványkonferenciákra. A honi támogatottság legjobb barométere pedig az, hogy a programban részt vevő pedagógusok lelkesedésből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalják ezt a nemes missziót. Természetesen a források sem lehetnek mellékesek. Mecénásaink jóvoltából most az alapítványi tanórák finanszírozására kicsit „bőkezűbben” jut, mint azelőtt. Eddig a határon túli településekre kiutazó pedagógusok útiköltségét és a foglalkozásokhoz szükséges eszközök árát tudtuk megtéríteni. Most keressük a lehetőségét annak, hogy tanáraink számára némi ellenszolgáltatást nyújtsunk, sőt szerényen bár, de iskolai segédeszközökre – táblára, számítógépre – is futja” – fűzte hozzá az alapítvány elnöke.
A Vasárnapi Iskola működésének feltételei így adottak, melynek köszönhetően legközelebb április 18-án találkozhatnak az érsekkétyi gyerekek az esztergomi nevelőkkel, akik ez alkalommal az anyák napjához kapcsolódó verseket, ajándékötleteket visznek képzeletbeli tarisznyájukban. Ám, nemcsak a Lévai járási faluban népesül be havonta egy hétvégén az iskola, hamarosan ugyanis a Nyitrai járásban található Nagycétényben is rendhagyó „tanításra” várják a magyar ajkú gyerekeket, sőt amennyiben szlovák részről fogadókészség lesz, még nyári táborozásra is meghívást kapnak Magyarországra a vasárnapi iskolások – fejeződik be a Hídlap cikke.
Bakos Mónika, Hídlap,
Felvidék Ma, tt
