Néhány héttel ezelőtt a Hídlap egyik írása már foglalkozott a Felvidékről Magyarországra irányuló bevásárlóturizmussal, akkor azonban elsősorban a hipermarketek háza táján néztek körül. Ezúttal a belvárosi kisebb üzletekben, a piacon és a vendéglátóhelyeken kérdezték az eladókat, tulajdonosokat a tapasztalataikról. A nem reprezentatív „közvélemény-kutatásból” az derül ki, hogy Esztergomban a vállalkozások egy része a Szlovákiából érkező vásárlóknak, vendégeknek köszönhetően vészeli át a válságot, míg a párkányiak a vásárlóerő elvesztése miatt panaszkodnak.
Felvidéki „segély” válság ellen
Nagypénteken dél körül mindig nagy a nyüzsgés a piacon és a belvárosban, de ebben az évben talán még nagyobb volt a forgalom. Legalábbis mi így láttuk, amikor múlt héten az ünnepek előtti rohanásban újra útra keltünk, hogy ezúttal a városszéli bevásárlóközpontok helyett a belvárosi kisebb üzletekben eredjünk a Szlovákiából átjáró vásárlók nyomába. Mint márciusban már megírtuk, az euró bevezetése és az elmúlt hetekben 290–310 forint között ingadozó, meglehetősen gyenge forintárfolyam miatt északi szomszédaink egy Magyarországon lebonyolított hétvégi bevásárlással egybekötött tankoláson legalább ötezer forintot spórolhatnak.
Elsőként egy ajándékboltba tértünk be. Az üzlet tulajdonosa arról számolt be, hogy mindig is voltak Párkányból és környékéről érkező vásárlók, de a gazdasági válság begyűrűzése és a szlovák euró bevezetése óta jelentősen, mintegy 60 százalékra nőtt az arányuk, ami azonban annak is köszönhető, hogy ezzel párhuzamosan a magyarországi vevők száma csökkent. A vállalkozó azt vallja, hogy ha nem lennének a Duna túloldaláról átjáró vásárlók, akkor nagyon nagy bajban lennének, hiszen a belföldiek termelte bevételből nem tudna fennmaradni az üzlet.
Egy belvárosban működő élelmiszerbolt dolgozója bár szintén a felvidéki vásárlók növekvő számáról tudott beszámolni, mindemellett úgy véli, hogy az igazán nagy forgalom a hipermarketben csapódik le. Hasonló a véleménye a piacon működő egyik zöldségkereskedés tulajdonosának is. Mudrák Péter szerint a téli, kora tavaszi importzöldségek nem vonzották jelentős mértékben a szlovákiai vásárlókat, hiszen ugyanazt Szlovákiában és a magyarországi bevásárlóközpontokban is hasonló áron meg lehet kapni, de az elmúlt hetekben, amióta megjelentek a hazai primőr áruk, azóta a kereslet növekedését tapasztalták. A cégvezető szerint az elkövetkező hetekben, a minőségi magyar zöldségeknek és gyümölcsöknek köszönhetően tovább növekszik majd a felvidéki vásárlók száma.
A piacon működő egyéb termékeket – pékáru, húskészítmény, savanyúság, cipő, ruhanemű, játék – kínáló üzletek eladói nagyjából azonos véleményt fogalmaztak meg: az euró szlovákiai bevezetése óta sok a határ túloldaláról érkező kuncsaft, különösen a szerdai és pénteki nagypiac-napokon, amikor arányuk a 30–40 százalékot is eléri.
Egy éppen a húsvéti ünnepi asztalra kerülő füstölt húsféleségeket vásárló család kérdésünkre elmondta: ők nem túl gyakran, nagyjából havonta egy alkalommal jönnek át Esztergomba, a hipermarketbe és a belvárosi üzletekbe egyaránt, ilyenkor az élelmiszer mellett többek között kozmetikumokat és háztartási cikkeket vásárolnak, mivel ezek sokkal olcsóbbak Magyarországon. Egy másik vevő heti rendszerességgel vásárol a Duna jobb partján, ő pontos kalkulációt is készített a megtakarítási lehetőségekről. Számításai szerint a 300 forintos euróárfolyam mellett a tisztítószerek 20, a ruházati cikkek és a lábbelik 25, az élelmiszerek 10, az elektronikai cikkek 30 százalékkal kerülnek kevesebbe hazánkban, és az üzemanyag is jóval olcsóbb.
Nemcsak a kereskedelmi egységek, hanem a vendéglátóhelyek is profitálnak a szlovákiai bevásárlóturisták seregéből. Decsi Attila, a Mária Valéria híd közvetlen közelében lévő Mediterraneo étterem tulajdonosa arról számolt be, hogy mindig is jártak hozzájuk szlovákiai vendégek, de az európai közös valuta januári bevezetése óta mintegy 50 százalékkal megnőtt a számuk, jelenleg nagyjából fele-fele a Duna két partjáról érkezők száma. A vendéglős elmondta, hogy a válság fenyegető híreit hallva forgalomcsökkenésre számítottak, de legnagyobb örömükre a magyar vendégek száma sem esett vissza, Felvidékről pedig egyre többen jönnek, nemcsak egyéni fogyasztók, hanem csoportok, céges rendezvények résztvevői is. A megnövekedett igényekhez alkalmazkodva a közelmúltban egy 180 fős rendezvénysátort is felépítettek a fogadó területén, így már népesebb rendezvényeket, lakodalmakat is le tudnak bonyolítani.
Az érem másik oldala: vásárlóerő nélkül
Azok után, hogy a Mária Valéria híd újjáépítését követő években sorra nyíltak a sörözők, cukrászdák és éttermek, melyek folyamatosan tömve voltak finom, olcsó szlovák sörre szomjazó, illetve sztrapacskára vagy knédlire éhező magyarokkal, pezsgő társasági életet teremtve ezzel Párkány utcáin, most nehéz helyzetben vannak a híd túloldalán működő vendéglátósok.
A gyengülő forint és az euró szlovákiai bevezetése miatt az elmúlt fél évben jelentős mértékben átrendeződött a párkányi üzletek, vendéglők, éttermek vásárlói köre és drasztikusan, a tulajdonosok becslései szerint átlagosan 70–80 százalékkal esett vissza a Magyarországról átruccanó vendégek száma. Az előző évekhez képest a legnagyobb változást a sörözők szenvedik el, hiszen a kiváló, egyébként még mindig olcsóbb csapolt sörök jelentették az egyik legnagyobb vonzerőt az esztergomiaknak. A korsónyi habzó italért jelenleg 0,85–1,20 eurót, azaz 250–350 forintot kell fizetni, nem többet, mint hazánkban, tehát talán a kemény valuta lehet a magyarokat távol tartó erő. A párkányi vállalkozások számára némi vigaszt az jelenthet, hogy a pénzügyi és gazdasági helyzetből fakadó bevásárló-turizmus a határtól nagyobb távolságra élő szlovákokat is megmozgatta, akik Magyarország felé útban gyakran Párkányban étkeznek, vagy itt is szállnak meg.
Az egyik kedvelt párkányi söröző, a Sherwood Pub tulajdonosa kérdésünkre elmondta, hogy a híd újjáépülése után náluk is jelentősen megnőtt a „sörturisták” száma, ám tavaly októbertől kezdődően jelentős visszaesést tapasztaltak, ami az euró bevezetésével csak tovább fokozódott. Míg korábban a vendégeknek mintegy 40 százaléka volt magyarországi, addig mára ez az arány mindössze 10 százalék, amely javarészt törzsvendégekből tevődik össze. A kereslet csökkenésének másik oka a vendéglős meglátása szerint a magyarországi vállalatoknál történt létszám-leépítési hullám, melynek következtében sok párkányi munkavállaló is elvesztette kenyérkereseti forrását, így ők is meggondolják, hogy mire költik a pénzüket.
A felvidéki Új Szó írása szerint komoly árcsökkentés várható a szlovákiai üzletekben, melynek egyik oka az északi szomszédainkat is sújtó válság miatti kereslet-visszaesés, másrészt pedig a tömegessé váló külföldre irányuló bevásárlóturizmus.A lap idézi a GfK Slovakia piackutató társaság februári felmérésének eredményét is, mely szerint a válság miatt a szlovákiaiak 27 százaléka elhalasztja a nagyobb értékű fogyasztási cikkek – bútorok, elektronikai cikkek – beszerzését.
Az élénk bevásárlóturizmus miatt 10 százalékkal esett vissza a felvidéki üzletek forgalma, amely a szakemberek becslései szerint még tovább csökkenhet. Az országos CoopJednota hálózat azt jelezte: a határ közelében működő boltjaiban már az euró bevezetése után néhány héttel 30-35 százalékkal esett vissza a forgalom. A körülményekhez alkalmazkodva több üzletlánc is csökkenti árait, egyre több terméket vesznek fel az akciós termékek listájára.
Gábor Éva, Hídlap, Felvidék Ma
