Ladányi Lajossal, a Magyar Közösség Pártja volt parlamenti képviselőjével a Nyitra-vidéki, vagy más néven zoboraljai Kalászon találkoztunk. A tizenöt településből álló magyar szórvány-sziget pár évtizeddel ezelőtt még magyar többségű volt, mostanra azonban csupán három olyan falu maradt, ahol a magyar lakosság számaránya több mint ötven százalék.
A hajdani huszonöt magyar tannyelvű iskolából hét maradt fenn, a nyomasztó kisebbségi létből fakadóan egyre nagyobb mértéket ölt az asszimiláció – mondja Ladányi, aki a Zoboralja Közhasznú Társaság elnökeként igyekszik mindezt megakadályozni.
A három szlovák város ölelésében, nyelvhatáron élő közösségben a volt képviselő azon munkálkodik, hogy a szülők magyar iskolába írassák gyermekeiket, hiszen elmondása szerint divattá vált az a téves nézet, hogy csak szlovák oktatási környezetből indulva lehet érvényesülni a Felvidéken.
Mivel a környék legtöbb magyarlakta településén nincs anyanyelvi oktatás, esetenként még buszközlekedés sincs, mikrobusszal hordják a gyerekeket magyar tannyelvű iskolába. Ladányi Lajos szerint az identitásőrzés alfája és omegája a magyar nyelvű oktatás – ezért minden tőlük telhetőt megtesznek, emellett pedig gyakran szerveznek programokat, rendezvényeket, amelyek akár országos szinten hirdetik a magyar tradíciókat.
Alanyi jogon kéne járnia annak, ami kisebbségi jogon sem jár. Másodrendű állampolgárokként tekintenek a magyarokra, együgyű senkikként beszélnek róluk, a történelemről pedig torz információk alapján, hamisított történelemkönyvekből tájékozódnak. A szlovák nyelvet anyanyelven oktatják a magyar gyerekeknek is; idegen nyelvként való oktatása szóba sem kerülhet, mert az sérti a szlovák hatalmat. Ettől függetlenül Ladányi Lajos reménykedve tekint a jövőbe az autonómia-kérdés kapcsán, hiszen, ahogy mondja: korábban még kimondani sem lehetett, most már ez lehetséges, később pedig talán tárgyalni is lehet majd róla.
A Ladányi Lajosról készült riportfilm megtekinthető a polgarportal.hu oldalon. A videót Mészáros Péter és Zana Diána készítették.
