Hétszáz magyar és szlovák szakember részvétele mellett rendezte meg 140. vándorgyűlését az elmúlt hét végén Selmecbányán, Szentantalban és különféle magyarországi helyszíneken az Országos Erdészeti Egyesület.
A nagy múltú szakmai szervezet tagsága története során harmadszor került megszervezésre. A választás azért esett Selmecbányára, mivel éppen kétszáz éve, 1809-ben itt vette kezdetét a magyar erdészeti felsőoktatás. A nagy hírű akadémia 111 évvel később költözött át Sopronba, az első világháborút lezáró trianoni diktátum következményeképpen.Az ünnepségen Selmecbánya polgármestere, Pavol Balzanka a világ első, 1762-ben alapított bányászati főiskolájának jelentőségéről, a testvérváros Sopron első embere, dr. Fodor Tamás az európai szellemiség összekötő erejéről fejtette ki gondolatait. Prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi
Egyetem rektora beszédében utalt arra, hogy a magyar erdészek a mai napig otthon érzik magukat a városban. Kiss László, a rendezvényt szervező Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója a selmeci gyökerek közösségteremtő erejéről szólt.Az erdészek magyar, szlovák és német nyelvű emléktáblát avattak a selmecbányai Szentháromság téren.
Selmecbányán 1809-ben kezdődött az önálló erdészeti felsőoktatás, de a bányászati fakultáson már 1770-től zajlott ilyen képzés. A diákok eleinte minden tárgyat németül tanultak. Az akadémia 1920-ban átkerült Magyarországra, így a bányamérnöki karnak Miskolc, az erdőmérnökinek pedig Sopron adott otthont.A volt selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia ma is erdészeti felsőoktatási intézményként működik, 240 diákkal.
Felvidék Ma, naplo-online.hu, VZS
